Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Kopasz Gábor: Vármegyei telepítések a két világháború között

etei. Az Országos Szociális Felügyelőség a közjóléti szövetkezet évi mérlegét is felülvizsgálta, de ehhez már előre megfelelő tájékoztató szempontokat szerzett a szövetkezet havi nyersmérleg jelentéseiből. Ugyanis olyan rendelkezést kapott a közjóléti szövetkezet, hogy minden hónap 15. napjáig nyersmérleg jelentést kell küldeni az előző hónap utolsó napjáig terjedő időről 2 példányban az Országos Szociális Felügyelőséghez. Ha ezt a szövetkezet elmulasztotta, a felügyelőség azonnal küldte a sürgetést a megye alispánjához, mint a szövetkezet elnökéhez. A közjóléti szövetkezetek vagyonátruházásai illetékmentesek és bélyegmentesek voltak. A polgári kormányzat állami pénzügyi szerveinek tehát nem lehetett megleletezni a közjóléti szövetkezetek által kötött adás-vételi szerződéseket. Ugyancsak bélyegmentesek voltak a bármilyen juttatás iránt benyújtott kérvények, valamint a juttatásról kiállított okiratok.

11 A házjuttatásban részesülteknek juttatási kötelezvényt kellett aláírniuk, amelyben vállalták, hogy az igazgatóság által elfogadott törlesztő részeket rendszeresen fogják fizetni. Az ingatlanjuttatásokkal kapcsolatos kölcsönök kamatmentesek voltak.

42 Belügyminiszteri rendeletre a közjóléti szövetkezet ingatlanait tűzkár ellen biztosítani kellett. A szövetkezet ingatlanainak biztosítására az Országos Szociális Felügyelőség a Gazdák Biztosító Szövetkezetével kötött megállapodást. Országos viszonylatban a Baranyai közjóléti szövetkezet volt az egyedüli, amely tömeges házingatlan juttatásokkal foglalkozott. Amikor a Gazdák Biztosító Szövetkezete és az Országos Szociális Felügyelőség között a megállapodás életbe lépett, már több mint 100 ház volt a szövetkezet tulajdonában, s ezek biztosítása céljából minden egyes esetben helyszíni eljárásra volt szükség.

43 A gyermekkedvezményeket a szövetkezet évenkénti zárszámadásában az ONCSA terhére számolták el. A gyermekkedvezmény kiszámításánál a szülők összes élő gyermekeit figyelembe vették. Nemcsak házépítésnél adták meg, hanem a készen vett házaknál is. Azonban a gyermekkedvezmény csak házjuttatásoknál állott fenn, más juttatásokra — háztartásra, házhelyjuttatásra, mezőgazdasági ingatlanra, állatjuttatásra, gazdasági felszerelésre — nem vonatkozott.

44 A közjóléti számadásokba azokat a pénzösszegeket is felvették, amelyek az áttelepített sokgyermekes családoknak az eredeti lakóhelyükön eladott ingatlanaiból folytak be. Ezeket az összegeket a szövetkezet az itt juttatott ingatlanok törlesztésére használta fel. A telepesek eredeti lakóhelyén levő ingatlanait a kötelezvény aláírásától számított egy éven belül értékesíteni kellett. A Baranyai Közjóléti Szövetkezet a telepeseket az ingatlanjuttatásokon felül abban a reményben látta el 4—6000 P értékű élő és holt gazdasági felszereléssel, hogy egy éven belül ez megtérül az áttelepültek eredeti lakóhelyükön levő ingatlanaik értékesítéséből. Telepítési érdekből is kívánta a szövetkezet ezeknek az ingatlanoknak a felszámolását, hogy a telepeseknek a volt lakhelyükhöz fűződő anyagi kapcsolataik a lehető legrövidebb idő alatt megszűnjenek.

45 A széles körű telepítő tevékenység folytán a Baranyai Közjóléti Szövetkezet, mint szervezet is olyan fejlődést ért el, hogy 1944 nyarán már önálló szövetkezeti székház építésére gondoltak a vezetők. A székház építési költségeit a szövetkezetnek ajándékozott nagyharsányi szőlő eladási árából kívánták fedezni. A szőlőt 73 000 P-ért értékesítették, és ezt az összeget a szövetkezet mérlegében az „egyéb hitelezők számláján" kezelték. Forgótőkeként használták a telepesek juttatásainál és nem kamatot fizettek utána a telepesek, hanem kezelési költséget. A háborús események azonban a székház felépítését megakadályozták.