Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Kopasz Gábor: Vármegyei telepítések a két világháború között

A járásonkénti juttatás táblázata azt mutatja, hogy az egyéni juttatások a legnagyobb számban a siklósi és szentlőrinci járásokban voltak. Ez a két járás foglalta magában azt a dél-baranyai tájegységet, amelyet Ormánságnak nevezünk. Itt történtek a legnagyobb arányú ház, föld, nagyállat, gazdasági felszerelés és egyéb juttatások. Az Ormánságban nem a régi lakosság szorult ilyen nagyarányú támogatásra, hanem az a sokgyermekes, szegényebb sorsú népesség, amely az 1930-as évektől kezdve települt be ide társadalmi telepítés útján, vagy az ezt követő egyéni, de természetes lakosság bevándorlás következtében. Ezek a nagy többségükben általában nincstelen családok szorultak ilyen arányú támogatásra, akik azért jöttek Dél-Baranyába, hogy könnyebb megélhetést találjanak, elfoglalják a kihalt házakat, és új földműveseivé váljanak a gazdátlanná lett termőföldeknek. A Baranya Vármegyei Közjóléti Szövetkezet megalakulásától kezdve 1943-ig bezárólag, tehát mintegy négy és fél évi működése alatt 3 036 977 P-t fordított telepítésre, telepesek juttatásaira, különböző egyéni juttatásokra, és a sokgyermekes családok különféle anyagi megsegítésére. Ezek olyan pénzbeli támogatások voltak, amelyeket a szövetkezet kölcsön adott a juttatottaknak meghatározott, de általában hosszabb időre, s ezeket megszabott évi összegekben kellett törleszteniök. A kölcsönről a szövetkezet nyilvántartást vezetett.

36 A nyilvántartásokból az is kitűnik, hogy a tartozásokból 1943 végéig 498 140 P törlesztés folyt be, tehát a szövetkezetnek a juttatásokból még 2 538 837 P volt a különböző címeken fennálló követelése.

37 A közjóléti szövetkezetnek évenként költségvetést kellett készíteni. Ebbe a beütemezett munkáknak és juttatásoknak megfelelően beállította, hogy mekkora összegeket kíván fordítani ház- és házhelyjuttatásokra, házépítésekre, háztartásokra, telepítésre, telepítési ingatlanok vételére, állatjuttatásokra (lovakra, szarvasmarhákra, sertésekre, juhokra, baromfitenyésztésre, méhészetek létesítésére), zöldség- és gyümölcsöskertekre, mezőgazdasági műveléshez szükséges gépek vásárlására.

38 A megyei közjóléti szövetkezet költségvetése bele volt építve a megyei Nép- és Családvédelmi Alap évi költségvetésébe, amelyet a Belügyminisztérium hagyott jóvá. A közjóléti szövetkezetre vonatkozó költségvetési részek alátámasztására, indokolására az ONCSA évi költségvetéséhez is a szövetkezet által elkészített üzletterv egy hiteles példányát csatolnia kellett. A közjóléti szövetkezet évi üzlettervét, mint szakmai felügyeleti szerv, a Belügyminisztérium részéről az Országos Szociális Felügyelőség hagyta jóvá. Külön tervet kellett készíteni az ingatlanfelhasználásról, amelyben közölni kellett a juttatásra előkészített ingatlanok főbb adatait: kiterjedés, területnagyság, vételár vagy haszonbér, művelési ágak szerinti megoszlás, kataszteri tiszta jövedelem. Mellékelni kellett a felterjesztéshez az adásvételi vagy haszonbérleti szerződések másolatait. Az Országos Szociális Felügyelőség a közjóléti szövetkezeti költségvetésen, vagy üzletterven változtatásokat eszközölhetett. Az egyes tételeknél beállított összegeket leszállíthatta, vagy felemelhette; egyes tételeket törölhetett, vagy új tételeket állíthatott be.

39 Mielőtt a vármegyei közjóléti szövetkezet évi munka- és üzlettervét jóváhagyásra a belügyminiszterhez felterjesztette volna, a Vármegyei Gazdasági Felügyelőség szakvéleményével is kiegészítette. A terv egy-egy példányát bemutatás céljából felküldte az Országos Szociálpolitikai Tanácsnak, és a földművelésügyi miniszternek is.

40 A szövetkezet évi zárszámadásai tükrözik a szövetkezet évi munkáját. Azt mutatják, hogy az üzlettervben és költségvetésben kitűzött terveket mennyiben tudta megvalósítani. Év végi beszámolások ezek arról, hogy a szövetkezet a telepítési feladatait hogyan tudta teljesíteni. A zárszámadások szöveges részéből kitűnnek a szövetkezet évi gazdálkodásának rész-