Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Kopasz Gábor: Vármegyei telepítések a két világháború között

Magyarbólyi telepesek házai. F: Keresztény J. A vármegye részére telepitési célra kiutalt 150 000 p részét képezte annak a 2 000 000,—P összegnek, amelyet az ellenforradalmi kormányzat országos telepítésre biztosított, és amelyet a Földhitel Intézetnél helyezett el. Belügyminisztériumi sugallatra tehát azért alakított Baranya megye közjóléti szövetkezetet, hogy ezen keresztül „vállalat-szerűbben" lehessen felhasználni a telepítésre folyósított pénzösszegeket. Lényegében fedőnévről volt szó, hiszen a szövetkezet nem közjóléti feladatokat látott el, hanem elsősorban telepítésekkel foglalkozott. Még az sem mondható, hogy a megyei közigazgatástól függetlenül végezte munkakörét, hiszen egész apparátusával a vármegyei hatósági szervezetbe volt beillesztve. Baranyában a Vármegyei Közjóléti Szövetkezet 1939. május 2-án alakult meg. Az alakuló közgyűlés elfogadta az alapszabályzatot, amely a szövetkezet szervezetéről, tagjairól, működéséről, igazgatóságáról, felügyelő biztottságáról, pénzgazdálkodásáról intézkedett. Miután minden vármegyei közjóléti szövetkezetnek elnöke az alispán volt, Baranyában is az alispánt választották meg a szövetkezet elnökévé, mintegy utalva arra, hogy a közjóléti szövetkezet a vármegyei közigazgatás keretébe tartozik. A közjóléti szövetkezet megalakulását a vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlése is jóváhagyta. A szövetkezet kezelésébe utalta a törvényhatósági bizottság a 150 000 P-t, amelyet a földművelésügyi miniszter telepítésre utalt ki; továbbá a 25 000 P-t, amelyet a belügyminiszter az „egyéni életlehetőségek előmozdítására" folyósított. Ezenkívül a szövetkezet kezelésébe adták át az 1937—38. évi ínségakció pénztári maradványát, 25 765 P összeget, s a megszüntetett vármegyei közjóléti alapból fennmaradt 7000 P-t, valamint a községi kisegítő munkaerők szociális kiképzésére fenntartott összegből megtakarított 1075 P-t. Ha ehhez hozzávesszük még a 2 P-s üzletrészekből befolyt összegeket, a Baranya Vármegyei Közjóléti Szövetkezet működése mintegy 210 000 P-vel indult. Országos viszonylatban a Baranya Vármegyei Közjóléti Szövetkezet másodikként jött létre az országban, időrendben csak a Szatmár megyei Közjóléti Szövetkezet megalakulása előzte meg. Első telepítési feladatának a 100 Szatmár megyei sokgyermekes család áttelepítését tekintette. Sok hírt közöltek erről abban az időben az országos napilapok, és más megyékből is bőven akadtak jelentkezők településre, de az alispán azzal tért ki előlük, hogy belügyminiszteri rendeletre a Szatmár megyei Közjóléti Szövetkezet segítségével Szatmár megyei családokat telepítenek át Baranyába, tehát egyelőre nincs lehetőség más megyék bekapcsolódására.

9 Alig telt el néhány hónap a Baranyai Közjóléti Szövetkezet megalakulása után, a Földművelésügyi Minisztérium szeptember végén máris sürgette a Szatmár megyei családok