Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első felében

JEGYZETEK I Bellér Béla: Az ellenforradalmi rendszer első éveinek nemzetiségi politikája 1919—1922. Száza­dok 1963/6. sz. 1284. p. - Baranya megyei Levéltár 55/1923. alispáni elnöki iratok. 3 Bm. L. 81/1922. főispáni bizalmas iratok. Másolat a miniszterelnöknek a honvédelmi minisz­terhez küldött 4626/1921. számú átiratáról. 4 Ugyanott. 5 Margitai József 1854-ben született a Zala megyei Csrencsóson. Megszerezte az elemi és polgári iskolai tanári, valamint a zenetanári képesítést. 1873-ban Szelincén, majd 1879-ben Csáktornyán tanítóskodott. Még ugyanebben az évben a csáktornyai tanítóképző tanára, 1890-ben pedig igazgató­ja lett. Az 1880-as évektől nagy aktivitást fejtett ki a Muraköz szlovén nemzetisége közt, azok ma­gyarosítására. Amikor a magyar kultuszminisztérium azzal a céllal, hogy megakadályozza a murakö­zi horvátok horvát nemzeti öntudatának fejlődését, az iskolákban a horvát irodalmi nyelv (illir) helyett a muraközi horvát dialektus használatát írta elő, ennek elsősegítésére Margitai József mura­közi nyelvjárásban készült ábécés könyvet, elemi iskolai olvasókönyvet és énekeskönyvet írt. Ugyan­csak muraközi nyelvjárásban készült kalendáriumot szerkesztett. Az ő szerkesztésében indult meg a Muraköz-Medjimurje című kétnyelvű, nyelvjárásban írt hetilap is. Több önálló műve és különböző folyóiratokban megjelent cikke szolgálta a muraközi horvátok elmagyarosításának politikáját. A kormány 1905-ben a Ferenc József renddel honorálta Margitai József tevékenységét. 1908-ban ment nyugdíjba, mint a csáktornyai tanítóképző igazgatója. 1909-től 1913-ig a Julián Egyesület elnöki hivatalának volt a tanügyi tanácsosa. Amikor a minisztertanács 1922. február 10-én a nyelvi kisebbségek ügyét a Miniszterelnökség hatáskörébe utalta (megszüntetve a Nemzetiségi Minisztériumot) Margitai Józsefet kormányfő­tanácsossá, és a hazai délszlávajkúak ügyeinek szakreferensévé nevezték ki. Ebben a beosztásban te­vékenykedett egészen 1933-ig, haláláig. 6 Bm. L. 73/1922. főispáni bizalmas iratok. 7 1922: március 6-9,21-23. április 4—8,21-24. május 7—11. 1923: április 4—12. 1925: október 1-15. november 4—6. 38 meglátogatott község közül 16-ban egyszer volt, 22-ben kétszer. Azokat a községeket látogatta meg kétszer, ahol tapasztalata szerint a délszláv nemzetiségiekkel nagyobb problémák voltak. 8 Az 1920-as és 1930-as népszámlálás adatai alapján. Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat. 69. k. 1920. évi népszámlálás. Bp. 1923. M. kir. Közp. Stat. Hiv. 83. k. 1930. évi népszámlá­lás. Bp. 1932. M. kir. Közp. Stat. Hiv. Az adatok mindenhol Pécs nélkül értendők. Az 1920-as népszámlálást csak 1921. novemberében tudták végrehajtani Baranyában a szerb megszállás miatt. (69. k. III. p.) 9 „Nem szabad tehát, főleg Baranyában kitenni magunkat annak, hogy a pécsi szerb konzulátus, melynek figyelme bizonyára nyelvrokonainak iskolai ügyére is kiterjed, azok nyelvi elnyomásával vádolhasson bennünket." — írta Margitai József a jelentésének összefoglaló részében. Bm. L. 55/1923. alispáni elnöki iratok. 10 Bm. L. 47/11/1922, 55/1923. alispáni elnöki iratok. II Bm. L. 47/IV/1922. alispáni elnöki ir. A Siklóson tett látogatásáról is hasonlóan ír: „Ha tárgyalásokba bocsátkoznám velük, nemzeti öntudatukat felébreszteném, figyelmüket felhívnám jelen helyzetükre s ezzel okot szolgáltatnék az elégedetlenségre és a magyarságba való beolvadás természetes procedúráját megzavarnám." Bm. L. 47/IV/1922. alispáni elnöki ir. 12 Bm. L. 55/1923. alispáni elnöki ir. Ez a módszere már jól bevált a Muraközben, amikor ott tett meg mindent a délszlávok elmagya­rosítása érdekében. 13 Bm. L. 288/1922. főispáni bizalmas ir. A szakreferens eljárt ez ügyben a megye főispánjánál is, aki megígérte a segítségét egy délszláv nyelvű „hazafias lap megjelentetésére, azonban erre nem került sor. 14 Bm. L. 288/1922. főispáni bizalmas ir. 15 Rövid áttekintést adunk a szakreferens jelentéseinek összefoglaló részéből. Először arról, hogy Margitai József hogyan látta a délszláv nemzetiségiek helyzetét ebben az időszakban, majd azokat a javaslatait ismertetnénk, melyek azt a célt szolgálták, hogy a délszlávok asszimilációs folyamata meggyorsuljon. (Ezt néhány vonatkozásában már a bevezetőben is említettük.) Első útján (1922) még azt tapasztalta, hogy nagymértékben folynak a délszlávok között az optá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom