Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első felében

szerb tanítót nem fognak egyhamarjában kapni, véleményem szerint néhány hónap múlva, ha a kedélyek lecsillapulnak, a szerbeket rá kellene bírni, hogy gyermekeik a magyar iskolába járjanak. Erre a hajlandóság meg volna bennük, mert kijelentették, hogy szeretnék, ha gyermekeik magyarul is tanulnának. A szerb írásra, olvasásra és görög keleti hittanra a püspök által küldendő tanító tanítaná őket külön órákon a hét egyik felében, a hét másik felében pedig a magyarbólyi szerb ajkú tanulókat. A szerb tanulóknak ilyen módon való beiskoláztatása majd annak idején a baranyai kir. tanfelügyelőség dolga lesz, most azonban egyelőre a gör. kel. szerb püspök által küldendő tanító tanítaná őket hetenként három napon. A villányi viszonyok ügyében egyelőre meg volna keresendő a gör. kel. szerb püspök, hogy a siklósiaknak megígért nyug. tanítót mielőbb küldje el a hely színére. A kir. tanfelügyelőség pedig fel volna hívandó, hogy ha a villányi szerbek nem kapnának iskolájukba magyarul tudó rendes tanítót, azon legyen, hogy legkésőbb a jövő tanév elején a magyar iskolába járassák gyermekeiket. 1925. október 1. és 14.

11G A község lakosságának száma a legújabb statisztikai adatok szerint 2328, köztük 1805 német, 379 magyar és 128 szerb ajkú. Ez utóbbiak száma 18 családra apadt a Jugoszláviába való kivándorlás folytán. Akik itt maradtak, azok a vagyonosabb gazdák közé tartoznak. Mint a többi baranyamegyei községben, úgy a Villányban lakó szerb ajkúak is a szerb megszállás idején félre lettek vezetve és kényszerítve, hogy az S. H. S. állam javára optáljanak. Ezt megbánták s félnek, hogy ki kell majd költözniök. Mozgalmat indítottak és tömegesen akarják kérvényezni a magyar állampolgárság kötelékébe való visszavételüket és a hűségesküjük elfogadását. A községi jegyzőt kérték, hogy vezesse őket a megye főispánja elé ebben az ügyben. Úgy a járási főszolgabíró, mint a községi jegyző dicsérettel említették, hogy a szerb ajkú lakosság békésebb magaviseletű, törvénytisztelőbb és jóravalóbb, mint a német ajkú lakosság. Ez utóbbiak nagy része ugyanis fennhéjázó és elbizakodott magaviseletével, engedetlenségével nem egyszer szolgáltatott okot arra, hogy a hatóság szigorúbb eszközöket használjon velük szemben. így például a Levente-egyesület iránt tanúsított magatartásuk miatt a főszolgabíró — a többi közt — kénytelen volt búcsú alkalmával a zeneengedély megvonásával büntetni őket. A német ajkúak elbizakodottságának és merészségének okai Dr. Bleyer és a „Sonntagsblatt" tanaira vezethetők vissza. Természetes, hogy a németség szeparatisztikus magatartása végeredményben ártalmára van a német lakosság közt a magyarul való érzés és gondolkozás terjedésének s ezzel a magyar állameszmének. A villányi viszonyok alapos javulása várható az ottani közigazgatási hatóság és a magyar közönség támogatása mellett létesült magyar tanításnyelvű magánpolgári iskola működésétől, mely hivatva van magyarul teljesen beszélő és hazafiasán érző és gondolkodó anyákat és apákat nevelni. Az a négy év, amit a serdültebb német ajkú leány- és fiúgyermekek magyar tanulótársaik közt magyar tanárok vezetése mellett a magyar polgári iskolában töltenek, át fogja őket alakítani szívben és lélekben a magyar állameszme javára. A magán-polgári iskola saját erejéből tartja fenn magát. A tanulók vagyoni erejükhöz képest havonkint 100—160000,— K tandíjat fizetnek. A tanulók túlnyomó része néme ajkú. Több, éhesen vagyon alan szülő gyermeke ingyen tanul. A jelen iskolai évben egyszerre nyíl meg az I. és II. osztály. A tanítótestület száma 4. Hogy ez a magán-polgári iskola életképes, semmi sem bizonyítja jobban, hogy már most megnyitása első évében 68 a tanulók száma, még pedig 35 fiú és 33 leány. A szóban lévő polgári iskola azért érdekli működési körömet, mert abba a vagyonosabb szerb ajkú szülők is beadták gyermekeiket, így tehát ez az iskola a szerb ajkú tanulók közt is hivatva van hazafias feladatát teljesíteni. Kívánatos volna, hogy minél több szerb ajkú tanuló járna ebbe az iskolába. Mivel azonban a szegényebb sorsú szerb szülőknek nincs módjukban havi 100—160 000,— K tandíjat fizetni, szükséges volna őket támogatni. Ebből az okból arra kérem Nagyméltóságodat, hogy legyen kegyes a polgári iskola részére évi 5 millió korona segély engedélyezni, melynek fejében az igazgatóság legalább is hat—hét szegény sorsú szerb szülő gyermekét volna köteles intézetébe felvenni. Ezt az ügyet megtárgyaltam a járási főszolgabíróval és az intézet tanári testületével s ebből kifolyólag a testület ottlétemkor kérvényt is adott át, melyet az ügyre vonatkozó külön jelentés kíséretében lesz szerencsém Nagyméltóságod elé terjeszteni. Van szerencsém megjegyezni, hogy ez az iskola a közel szomszéd Magyarbóly népes község német és szerb ajkú lakossága gyermekeiknek hazafias nevelésére is hivatva lesz hathatósan közreműködni, mert vonattal onnan is járnak gyermekek a villányi polgári iskolába. Ezzel az üggyel kapcsolatosan vagyok bátor megjegyezni, hogy Baranyamegye kir. tanfelügyelőségének szándéka a jövő iskolai évben Németbólyon felállítandó polgári iskola ügyében a vallásos közoktatásügyi ministériumnál a szükséges lépéseket megtenni. Németbóly német ajkú lakosai — hallomás szerint — szintén inficiálva vannak a „Sonntagsblatt" és egyéb nagynémet propaganda