Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első felében
Végül közös értekezletet tartottam, amelyen a magyarok és sokácok együtt vettek részt. Plébánosukat is megkértem, hogy vegyen részt a gyűlésen. Hozzájuk intézett szavaimra úgy a magyarok, mint a sokácok megígérték, hogy ezután béke lesz a faluban. A magyarok természetesnek találták, hogy a sokác gyermekek anyanyelvükön is tanuljanak olvasni, az istentiszteletre nézve pedig a sokácok egyeztek bele, hogy plébánosuk méltányosabban rendezze el az éneklés nyelvét. A sokácok nyugodtan távoztak, de az arcukon még mindig ott ült annak a keserű tudatából származó bánat és lehangoltság, hogy le kellett szállniok arról a magaslatról, melyre a szerb megszállás ültette őket. Birjánra nézve a megye, közig, bizottság útján a kir. tanfelügyelőségnek abbeli intézkedésére lenne szükség, hogy a sokác ajkú tanulók részére az anyanyelven való olvasásnak és írásnak külön órákon való tanítása elrendeltessék. Ugyenerről és a hittan tanításáról a pécsi egyházmegyei tanfelügyelség is értesítendő volna a megyei hatóság részéről. I923 3 ' Ebben a községben április 7-én voltam. Ez a község az olaszi plébániához tartozik, lakosainak fele magyar, másik fele horvát, egy-két német ajkú család is van a faluban. A horvát ajkú lakosság legnagyobb része még a szerb megszállás idejében optait Jugoszlávia javára, de csak 7 férfi ment ki. A kivándorlottak közül már csak 4 férfi van Alsó-Baranya megszállott területén, a többi vissza jött. Az optálók szánják, bánják tettüket. Most csendben viselkednek és a magyar lakossággal békés egyetértésben élnek: legfeljebb a fiatal magyar s horvát suhancok tűznek össze egymással a korcsmában. A felnőttek, főleg az asszonyok járnak útlevélért a pécsi szerb konzulhoz. Templomukban az olaszi káplánok járnak ki vasár- és ünnepnap misézni. A templom nyelve felváltva magyar és horvát. Az iskola jellege róm. kath. felekezeti. A tanítás nyelve magyar, a horvát ajkú tanulók régebben és még a múlt évben is tanultak anyanyelvükön olvasni és írni, de a jelen tanév elején a magyar gazdákból alakult iskolaszék az ülésre meg nem hívott plébános-elnök tudta nélkül kiküszöbölte a horvát olvasás és írás tanítását. Tette pedig ezt azért, mert a horvát tanulók közül csak 10-nek az apja nem optait Jugoszlávia javára. Az iskolaszék tehát úgy vélekedett, hogy mivel a falu sokác lakóinak túlnyomó többsége nem magyar állampolgár, nem engedi meg a horvát nyelvű olvasás és írás tanítását iskolájában, melynek fentartásához azonban a horvát ajkúak is hozzájárulnak. Az iskolaszék e határozatáról szóló jegyzőkönyvet elmulasztották a mir. tanfelügyelőséghez felterjeszteni. A tanítót figyelmeztettem, hogy a jegyzőkönyvet azonnal terjessze fel, s ajánlottam neki, hogy addig is míg a horvát olvasás és írás tanítására nézve a kir. tanfelügyelőségtől rendeletet kap, egy-két külön órán tanítsa a horvát ajkú tanulókat az anyanyelven való olvasás és írásra. Van szerencsém megjegyezni, hogy azért ajánlottam a tanítónak a horvát ajkú tanulók részére az anyanyelvi olvasásnak és írásnak külön órákon való tanítását, hogy eleje vétessék a szerbek esetleges retorziójának, mellyel feltétlenül élni fognak megszállott területen lakó nagy számú magyar testvéreinkkel szemben, ha a pécsi szerb konzul révén megtudják, hogy ebben a községben, melynek lakossága nagy részben horvát ajkú, kiküszöbölték az emberemlékezet óta szokásban volt anyanyelven való olvasás és írás tanítását. A horvát olvasás és írás tanításának a falu iskolájába újból való bevezetése azért is kívánatos hogy a falu horvát ajkú legrégibb lakossága, mely a szerb megszállás alatt a reá gyakorolt nyomás következtében megtévelyedett, nemcsak félelemből külsőleg, hanem bensőleg lelkében is megnyugodjék és mint régen, magyar hazája hű polgárának nevezze és vallja magát. Az iskolában egyébként a magyar nyelvben felmutatott előmenetel a horvát ajkú tanulók közt is dicséretes, ami a tanítóknak az érdeme. A tanító neve Frig Pál, 1919. november óta működik ebben a faluban. Beszél magyarul, németül és keveset horvátul. A tanulók száma 61, köztük 26 magyar, 26 horvát, s 9 német anyanyelvű. BORJÁD 33 19 2 2 3i E község szerb lakosainak viszonyait április 7-én délután tanulmányoztam. Borjád jókora község. A mohácsi járásban fekszik. Lakosainak 2/3 része német, 1/3 része szerb. A németek vallásra nézve ág. evangélikusok és róm. katholikusok, ez utóbbiak kisebb számban vannak. Minden felekezet külön iskolát tart fenn s így a faluban 3 iskola van.
