Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Síkfői Tamás: Németek és délszlávok a megszállt Baranyában 1918. november 14—1919. március 21 között

aláíratni, az összeírtak közül sokan ezt megtagadták, ezért őket felelősségre vonás céljából előállították.

29 A terület végleges megszerzésére irányuló lépésként lehet értékelni azt is, hogy egyes délszláv személyeket mint Baranya képviselőit bevontak a jugoszláv kormány által a párizsi békekonferenciára küldött delegátusok közé.

30 A szerb hatóságoknak a magyar közigazgatás leváltására, a demarkációs vonalon lebonyolított forgalom megszüntetésére irányuló lépéseit hiba volna csak a nagyszerb nacionalizmus terjeszkedési törekvéseként kezelni. Magyarországtól az őszirózsás forradalom óta a szerb kormány azért is tartott, mert annak példája saját néptömegeinek hasonló forradalmasodását ösztönözte. A szerb burzsoáziának nemcsak nemzeti, de szűkebb értelemben vett hatalmi érdeke is azt kívánta, hogy a forrongó Magyarország állami és politikai szervezeteinek központi irányító tevékenységét, de még befolyását is a megszállt területeken felszámolja. Az osztály- és nemzeti szempontok viszont a másik oldalon is találkoztak, de éppen ellenkező irányba hatottak. Ezt az összefüggést legvilágosabban a pécsi szocialistáknak abban az időben legképzettebbnek és legkövetkezetesebbnek bizonyuló vezetője Hajdú Gyula az 1918. december 3-án tartott városi törvényhatósági bizottsági közgyűlésen a következő képpen fogalmazta meg: , tiltakozunk a nemzetköziség oly értelmezése ellen, mintha nekünk közömbös lenne az, vájjon Magyarországhoz tartozunk-e, vagy idegen államalakulathoz csatolják városunkat... Hosszú és kemény küzdelmet vívott a magyar nemzetközi proletárság a magyar osztályuralommal. Sóvárogva várta azt az időt, amikor a maga erejével jogát, igazságát elérheti ... Ebben a harcban Pécs város munkástömege hatalmas önfeláldozó részt vett és amikor most az eredmény küszöbéhez értünk, minden erőnkkel kell harcolnunk az ellen, hogy a hőn óhajtott Magyar Népköztársaságból bennünket kikapcsoljanak."

31 Nem volt tehát véletlen, hogy Baranya megye megszállt részében a Pécsi Szociáldemokrata Párt vált az annexió elleni harc legkövetkezetesebb képviselőjévé. Magyarország e legerősebb vidéki szociáldemokrata pártszervezetének gerincét és legharcosabb magvát a pécsi és pécskörnyéki bányászok alkották, valamint a város nagyüzemi munkássága. Közöttük, mint láttuk, jelentős volt a német nemzetiségűek száma. A város és a megye szocialista német munkásai magyar anyanyelvű elvtársaikkal vállvetve végig kitartottak az annexió elleni küzdelemben. Példamutató internacionalista helytállásuknak nagy szerepe volt abban, hogy a szerb megszállás idején a megye agrárproletárjainak szervezésekor a pécsi szocialisták különösen a németajkú községekben értek el sikereket. A pécsi pártszervezetnek később a Komintern III. kongresszusához címzett jelentésében azt olvashatjuk erről, hogy „a vidék kevésszámú ipari munkásán kívül sok község — különösen a német anyanyelvűek — földműves proletárjai földműves szakszervezeteket alkotnak."

32 A baranyai német nemzetiség többségét kitevő parasztság nagyobbik része azonban nem játszott aktív politikai szerepet. Anyagi helyzetük a háború és a forradalom előtti időszakban valamelyest kedvezőbb volt a magyar parasztokénál is. Az Osztrák—Magyar Monarchia időszakában pedig egyébként sem tartoztak az elnyomott nemzetiségek közé, bár a magyar nacionalista kormányzattal és helyi hivatalnoki karával szemben voltak sérelmeik és kielégítetlen jogos követeléseik. A szerb megszállás helyzetükben várható javulással nem kecsegtetett, sőt a Magyarországhoz való tartozás látszott előnyösebbnek. Ezért a paraszti többség a kivárás álláspontjára helyezkedett és általában az új helyzethez való alkalmazkodás volt rájuk jellemző.

33 A baranyai németajkú munkásság és a pécsi szociáldemokraták viszonya szempontjából nem volt mellékes, hogy az MSZDP-nek országosan is hagyományosan nagy befolyása volt a magyarországi németajkú munkásság körében. A párt nemzetiségi szervezetei 1918. őszén élénk tevékenységet folytattak. A párt október 8-i kiáltványában először szólt a magyarországi nemzetiségek önrendelkezési jogáról, az állam föderatív átalakításáról és azok-