Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Harc a magyar államnyelvért a soknemzetiségű Baranyában

Harc a magyar államnyelvért a soknemzetiségű Baranyában KISS GÉZA A szabadságharcot megelőző fél évszázad történetének talán legjobban dokumentált és legtöbbet idézett fejezete a magyar nyelv felemeléséért és államnyelvvé tételéért folyó harc története. A korai magyar nacionalizmus hívei már a 18. sz. végétől sürgették lelkes cikkekben és röpiratokban a magyar nyelv megbecsülését (Kis József: Magyar! Légy igaz magyar. Láss tovább. Betsüld nyelvedet, Pest 1807 39 1., Rácz József: Véleményetske, miképpen lehetne még a magyar nyelvet előmozdítani, Tud. Gyűjt. 1823. 17981. pl, Antal Mihály: Gondolatok honni magyar nyelvünk terjesztésének némelly eszközeiről. Tud. Gyűjt. 1827. IX. 61—109. p. stb.) A századfordulóra elkészült már az első szintézis (Kovács Vidor: A magyar nyelv jogaiban iktatása 1790—1844. Az esztergomi főgimnázium értesítője 1900—49 p./ú A két világháború közötti időben pedig Szekfü Gyula kiadta a mozgalom iratait (Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez Bp. 1926), s a kötet bevezető tanulmányával jó időre megszabta a kérdés szerepének, helyének értékelését is. A marxista tudományosság által produkált művek közül elég, ha itt csak a Derne László szerkesztette vaskos tanulmánygyűjteményre, (A XIX. század első felének harcai a nemzeti nyelvért. Nyelvünk a reformkorban. Bp. 1955.) és Varga János fontos elvi kérdéseket tisztázó cikkére utalunk. (A nemzeti nyelv szerepe a polgári fejlődésben Magyarországon. Történelmi Szemle 1961. 285— 304. p.) Ismertek ezenkívül több megye konkrét intézkedései is a magyar nyelv előmozdítása tárgyában. (Hőke Lajos: Bihar megye végzése a magyar nyelv ügyében 1806-ban. Figyelő 1876. I. köt. 364—366. p. Rumy Károly: Ts Nemes Esztergom Vármegye rendszabásai a magyar nyelv előmozdítása tárgyában. Egynéhány jegyzékkel. Felsőmagyarországi Minerva 1834. 804—815. p. stb.) A témához kapcsolódó irodalmat sokáig sorolhatnánk még, de ennek ellenére az az érzésünk, hogy nem hiábavaló átvizsgálni a soknemzetiségű Baranya iratanyagát, hogy mintegy alulról kíséreljük meg összegezni a nyelv ügyében tett helyi lépéseket, nem feledkezve meg arról a társadalmi háttérről sem, amely nálunk is mindig meghatározta a megyegyűlések levegőjét, állásfoglalásait. Nem könnyű feladat a helyi uralkodó körök érdekeltségének lehető pontos behatárolása, mert ami járható út pl. az erős középnemesi rétegekkel rendelkező Somogyban, Tolnában, az járhatatlan Baranyában, ahol az arisztokrácia jó része idegen és idegenben is él, a liberális nemesség politikailag aktív rétege 15—20 családból áll, hiányoznak a közép- és kisnemesi rétegek, Pécs és Mohács, pedig ahol a nemesi mozgalom polgári szövetségeseit kellene keresni háromnyelvű város... Baranya megye hivatalos álláspontjának felvázolása mellett igyekeztünk érintkezést találni azokkal a társadalmi körökkel is, amelyek osztályhelyzet, képzettség, vallási hovatartozás vonatkozásában gyakran távol estek ugyan egymástól, de összefűzte őket a kor számos kérdésében az őszinte „jobbító szándék."