Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: A baranyai német lakosság betelepedése és ennek tükröződése a községek hivatalos pecséthasználatában

Az irtásos földművelésre utaló jelek a községi pecséteken Baranyában A telepes németek ide-oda költözéseik során belső igazgatásukat teljesen szabadon, szokásaiknak, érdekeiknek megfelelően szervezték meg. Bírót választottak, rendszerint még akkor is, ha a faluban magyarok és szerbek is éltek.

13 Pecséthasználatuk is éppolyan rapszodikus volt mint letelepedésük. A telepesek állandó áramlására csaknem minden korábban betelepült falut példának lehetne említeni. Ha megvizsgáljuk a conscriptickban levő neveket, nemcsak az újabb és újabb letelepülők kisebb-nagyobb csoportjait lehet felfedezni, de azt is, hogy évről évre az érkezők mellett jelentős az eltávozók száma is (pl. Bár). Nézzünk példát a betelepedésre: Lovászheténybe: 1719, 1720, 1721, 1723 Szajkra: 1720, 1722, 1724, 1726, 1727 Szabarba: 1719, 1720, 1724, 1725, 1726, 1727 Szederkénybe: 1720, 1721, 1722, 1723 Kisnyárádra: 1726, 1727, 1728, 1729 Hímesházára: 1722, 1723, 1724, 1725, 1728, 1729 Kéméndre: 1720, 1724, 1726, 1728, 1729