Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: A baranyai német lakosság betelepedése és ennek tükröződése a községek hivatalos pecséthasználatában

Az összeírás felsorolja azt is, hogy Liptód első 6 német családja más baranyai faluból települt át: Szederkényből 1, Kisnyárádról 2, Himesházáról 1, Véméndről 1, és Kéméndről 1 család érkezett 1751-ben. Mecskére ugyancsak 1751-ben 10 család érkezett: Lovászhetényből 3, Fékedről 4, Bodáról 1, Cikóról 1, Varasdról 1. A másodlagos telepesek mellett érkeznek újak is. 1750-ben Barátúrra Csehországból, Morvaországból érkeztek telepesek (1745, 1749, 1750, 1751-ben.) Barátúr arra is jellemző példa, hogy mennyire keveredtek az egyes tájegységek volt lakosai telepes falvainkban. Az újonnan települt községek miután véglegesítették helyükét, elkészítették hivatalos pecsétjeiket, melyre természetesen rákerült a falu neve is. Ennek ellenére több falunál is használnak olyan monogrammos pecsétnyomót, mely monogram nem a falu nevének kezdőbetűje. Iratok hiányában nem lehet kideríteni azt, hogy ezek a furcsa pecsétnyomók nem korábban, még a letelepedéskor vagy azelőtt készültek, esetleg egy másik faluban. Nézzünk erre példákat: Hegyhátmaróc pecsétje egy 1775-ös keltezésű német nyelvű iraton található. Felirata: MA (esetleg Maróc?), Udvaré V: W: I.

B.W.K.D egy 1777-es iraton, Zsibrik pecsétjén WEK jel található, másik pecsétjén SE, Illocskáén SI, Kisbattyánén DE, Kisújbányáén NGH, Köblényén KE, Gyódén VI stb.. A legtöbb német község pecsétjére német nyelvű köriratot készíttetett : Nagybudmér : WELRT BUDMIR 1797 Pecsétképük csak annyiban tér el a magyarokétól, hogy esetenként német ruhába öltözött alakot vésettek a nyomóba, a szőlőt karózottan ábrázolták (Bár, Geresd), gyakran található dohány vagy dohánylevél, s jelentős számban fordul elő egyházi vonatkozású ábrázolás (pl. Szederkény, Németbóly, Albertfalu, Szopok, Mecsekjánosi pecsétjeiben szentek, Hásságy, Hercegszabaréban Madonna szerepel). Ezeken a pecséteken igen gyakran felfedezhetők az azonos mesterek keze munkája. Nyilván a német falvak egy része azonos időben, ugyanazon (német) mesterrel dolgoztatott. (Ráckozár, Bozsok, Püspökszenterzsébet, Véménd stb.) A legtöbb esetben észrevehető ezeknek a mestereknek a nagyobb gyakorlata is. E vésetek igen jó, rutinos munkák, (pl. Hetvehely, Kán, Ibafa, Kisnyárád, Majs, Maráza, Ráckozár, Szopok, stb.) A német községek gyakrabban ábrázolták a heraldikai díszítéseket is. Az oroszlánt (Ráckozár, Bozsok), vagy a címert koronával (Kisbattyán). A pecsétek dátumozásából, vagy a datálatlan pecsétek stílusából (Szárász) kiderül az, hogy jelentős idő telett el addig, amíg a telepes községek lakosai teljesen megállapodtak, gazdaságilag stabilizálódtak, igazgatásukat megszervezték.

14 Ugyanakkor a telepedés után évtizedekig tartó erjedési folyamat indult el, mely rendezte a németek, magyarok és délszlávok együttélését. A pecsétek ezt az erjedési folyamatot is tükrözik, ugyanakkor utalnak az újonnan jöttek szokásaira, viseletére, munkaeszközeikre, terményeikre, valamint munkájukra. Véménd : Kisbudmér: SIG. DOR. WEMEND KLEIN POTMER 1751 SIGIL. DES. MARKPLEK. KOSZAR GEMEINDE. INSIGEL. TOBOKO 1850 DEISCH MAROCH SIG. DORF KOMLÓ SIG. DER. GEM. KISNÁRAD SIGIL DER GEMEIN HETFEHEL. Ráckozár : Doboka: Maróca : Komló : Kisnyárád : Hetvehely :