Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: Vókány népessége a 18. század elejétől a 20. század közepéig, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésekre

Vókány népessége a 18. század elejétől a 20. század közepéig, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésekre FÜZES MIKLÓS I. Bevezetés A ma ismert község területéhez tartozó Trinitás pusztáról — akkor önálló faluról — vannak a korábbi ismereteink. Trinitás először királyi, majd nemzetségi birtok volt. Komolyabb jelentőségre mint egyházi birtok tett szert. Századokon keresztül a vidék igazgatási és kulturális központja, de a megye életében is szerepet játszott. A Szenttrinitási bencés, majd 1303-tól cisztercita apátságot (utóbbi esetben filiát) már 1183 körül a vidék legnagyobb birtokosaként említik. Kulturális befolyása a tatárjáráskor megszűnt. A birtokviszonyokat a kialakuló új hatalmi helyzet újrarendezte. A vidék birtokjogilag a Kán nemzetségbeli Siklósy család Gyula (Jula) bán nevű tagja kezére került. Az új birtokos a bencésekkel jó viszonyt alakíthatott ki, mert az apátsági főhely 1250 körül fejlődésnek indult. Vele együtt felvirágzott Trinitás falu is.

1 Az apátság templomára és birtokaira utalást találunk a pécsi káptalannak 1247. évben kelt bizonyosságlevelében is, mely Moór István mester földadományának határleírását tartalmazza.

2 További oklevelek is az apátsági jogállást bizonyítják, sőt említik apátját is.

3 1368-ban Szenttrinitás községre is utalnak.

4 Az apátság Zsigmond király idejében jutott közigazgatási értelemben is jelentékeny befolyáshoz. Az apát ekkor hiteles helyi vezető és résztvesz a megyei élet irányításában is. Az okleveleket gyakran a következőképp záradékolták: „Abbas monnasteriu sancte trinitatis de villa sancte Trinitatis."

5 A megyei életbe vitt szerepét bizonyítja, hogy 1311-ben Nagyfalu (ma Siklósnagyfalu) helyett itt tartotta a megye gyűlését és itt is bíráskodott. A megye nemesi bírája 1475-ben pl. itt Trinitáson kelt oklevelével bizonyította a nyúlszigeti apácák birtokigényét Csele falura.

6 A fellendülést visszafejlődés követte. Az apátság birtokait IV. Sixtus pápa a megazai püspöknek adta. Néhány év múlva a birtok visszatért, de régi szerepét úgy látszik visszanyerni már nem tudta, sőt jelentőségét a török hódoltság miatt teljesen elvesztette. Az 1542. évi dicalis összeírásban a falu nem szerepel. Az 1561. évi szigetvári lajstrom Szent-Trinitást mint az apátság névleges birtokát említi.

7 A szerzetesek elmenekültek, a birtok pusztasággá vált. A későbbiekben, a hódoltság idején sem magyar, sem török feljegyzést nem találunk róla. Haas Mihály Lányira hivatkozva írta 1845-ben, hogy Trinitáspusztában, melyről a siklósi apátság neve származik, a múlt század végén (18. század vége FM.) még álltak a benedekrendiek ,,magánylaki" épületének a romjai. Azóta a gondatlan, de szűkölködő nép a romokból házat épített.

8 A monostor téglából épült alapfalára 1957-ben a majorság mögötti siló építésekor bukkantak rá.

9 Vókány falu a hódoltság idejében, 1582/1583-ban szerepel először.

9/a A pécsi szandzsák-