Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: Vókány népessége a 18. század elejétől a 20. század közepéig, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésekre

sághoz tartozó helységek házai után fizetett építéspénzek jegyzéke szerint: 4. szászi nahie: Vakán faluban 20 ház volt (18 van, 2 nincs bejegyzéssel).

10 Szenttrinitás a 17. században szerepel újra, mint a gróf Zrinyi család birtoka Vókány (Bokkány) faluval együtt. Zrinyi Ádám és Péter idejében visszatelepült, illetőleg feltehetőleg ittmaradt lakosság a hódoltság ellenére adót tartozott fizetni,

11 amit mindig más-más falu bírája vitt cl Horvátországba. A hódoltságig tehát Trinitás volt a mértékadó. Kisugárzó ereje messze túlnyúlott a község mai határán. Ettől kezdve Vókány a jelentősebb település, sőt Trinitásnak a községi önállósága a 18. század elejére a megyei adóösszeírások (Conscriptiók) tanúsága szerint meg is szűnt. A török alóli felszabaduláskor kincstári birtok lett mindkét falu. Vókány ekkor 15, Trinitás pedig 7 lakóházzal szerepel.

12 Érdekes, hogy amíg Vókány 1698-ban és előtte is évi 3 frt. adót fizetett, addig a most már kisebb Trinitás 7 frt-ot.

13 Igaz, hogy a rendbehozott három vízimalma után Trinitás 3 frt-ot fizetett, de az adó aránya így sem látszik reálisnak. Talán ez a körülmény is közrejátszhatott elnéptelenedésében. Az 1700. évi összeírás még említi a község malmát, melyet Vókánnyal közösen bírt.

14 A Királyi Kamara előterjesztésére 1700-ban Gróf Batthyány Ádám kapott a németbolyi uradalomra, így Vókány falura is birtokjogot.

15 A fejlődést azonban a rác és a kuruc dúlás megakadályozta. Az 1709. október 30-i összeírás mindkét falut pusztafaluként említi. Trinitásra mondták „vadak lakják most a falut". Vókány sem járt sokkal jobban.

16 Trinitás önállósága itt megszűnt, uradalmi pusztává vált. Vókány ismételten benépesült és fejlődésnek indult. Vókány területének első pontos szabályozása az úrbérrendezés alkalmával történt. Erre hivatkozik az 1785. évi községleírás amikor kijelenti, hogy 20 évvel korábban a községet felbecsülték és a határ fele részét helyesnek találták. A vadvizeket, mocsarakat lecsapolták, így a lakosság nagyterületű réthez jutott.

17 Erdőirtással kibővítették a szántóterület nagyságát is, ugyanakkor szőlőműveléshez is hozzáláttak.

18 Az intenzívebb gazdálkodás kialakítását telepítés útján oldották meg. A német telepesek kevés iparos kivételével őstermeléssel foglalkoztak.

19 A II. József által elrendelt népszámláláskor 1784—1785-ben Szent-Trinitás pusztát Vókánnyal együtt számlálták. Mindkettő gróf Batthyány Fülöp birtoka volt.

20 Saját plébániája 1851. év óta van a falunak, így anyakönyve és egyéb hivatalos okmánya is. Korábban az újpetrei (akkor ráczpetrei) plébániához tartoztak.

21 A falu népessége, de gazdálkodása is jelentős fejlődésen ment keresztül. A 19. századforduló körüli évek a fejlődés legintenzívebb szakasza. A jobbágyfelszabadításkor 328 kh föld tehermentesítésére került sor.

22 Ez a földmennyiség a népességhez mérten rendkívül kevésnek bizonyult. Megindult a relatív elszegényedés folyamata. Az I. Világháborút a falu viszonylag simán átvészelte, bár voltak veszteségei is. A társadalmi és gazdasági berendezkedését a háborús események nem rázkódtatták meg. A falu 1919. szeptembertől 1921. szeptemberig szerb megszállás alá került, de ezalatt az idő allatt is tovább élte életét az eddigi keretek között, saját bírájának vezetésével.

23 A II. Világháborúig további lassú fejlődésnek lehettünk tanúi. A népesség fejlődésével azonban nem fejlődött együtt a gazdasági alap és ez feszültséget hozott létre. A feszültség levezetésére való törekvés a lakosság nagyrészét politikai vakvágányra vezette, ez pedig a nemzetiségi együttélés felbomlásához vezetett. A termelés és a földbirtoklás kialakult rendje 1945-ben szétesett. A front elől mintegy 110 német nemzetiségű család Németországba menekült.

24 A későbbiek során, 1948-ban 398 fő Németországba telepítésére került sor.

25 A falu életébe újabb betelepülési szakasz kezdődött el. Ez a szakasz azonban már magában hordta a fejlődés újabb lehetőségét is.