Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Sándor László: Uradalmi leírások a Batthyány-Montenuovo család bólyi levéltárában (1809,1843.)

Uradalmi leírások a Batthyány—Montenuovo család bólyi levéltárában (1809, 1843.) SÁNDOR LÁSZLÓ Két levéltári forrást teszünk közzé azzal a céllal, hogy a további elemzésüket és értékelésüket elősegítsük. Az iratok tartalmából kiindulva a 19. századeleji bólyi uradalom helyzetén keresztül általánosságban a baranyai nagygazdaságok szerkezetével is megismerkedhetünk, mindezen túl a bólyi uradalmi komplexum számos községének szerb—horvát, valamint német nemzetiségű lakossága etnográfiai jellegét és kultúrszintjét is megrajzolhatjuk. A nevezett források a Baranya megyei Levéltárban vannak, pontosabban a,.BatthyányMontenuovo család bólyi levéltárá-"-hoz tartoznak. Az 1809 évi leírás 14 oldalon foglalja össze a gazdaságra vonatkozó főbb jellemzőket. A jelentés készítője ismeretlen. A bevezetőben az uradalom fekvéséről, határairól, a környező faluk neveiről és a szomszédos uradalmakról olvashatunk. Ezt követően Boly „mezővárost" írja le, majd az uradalom többi községeit az alábbi sorrendben: Töttös, Virágos (1950-től Villányhoz tartozik), Borjád, Kisbudmér, Jakabfalu (jelenleg Kisjakabfalva), Kövesd (jelenleg Villánykövesd), Ivány (jelenleg Ivánbattyán), Nagybudmér, Belvárd és Gyula (Belvárdgyula), Nyomja (1948-tól Szederkényhez tartozik), Olasz, Német és Magyar Hidar (1950-től Hidor Olaszhoz tartozik), Birján, Lothárd, Magyarpeterd (jelenleg Peterd), Devecser (jelenleg Pécsdevecser), Kassa (jelenleg Kiskassa), Palkonya, Ráczpetre (1933-tól Újpetre), Vókány, Kistótfalu, Áta, Szőkéd, Herend (jelenleg Kisherend) és Misleny (1928-tól Kozármisleny). A leíró mindenkor adja a községek nemzetiségi összetételét, megnevezi a fontosabb „középületeket" (templom, mesterház, vendégfogadó, vadászlak, stb.), a malmokat, közli az ásott kanálisokat vagy természetes patakokat, a jobbágytelkek nagyságát, megoszlását, osztályba sorolását, a házas valamint a háznélküli zsellérek számát. Végül táblázatba foglalja az uradalom területén levő helységek és puszták kiterjedésének sessiora, házi fundusra, rétre, földre, szőlőre, erdőre, legelőre és berekre vonatkozó utaló kivonatát, majd ezeknek számát (tévesen) „általlában". Az 1843. évi forrásanyagunk ,,A' Tettes Baranya Varmegyében kebelezett Bolyi Földes Urodalomnak topographiai leírása 1843-ik évben" címet viseli. Az anyag összeállítója Strázsay Nep. János az uradalom igazgató főügyésze volt, aki a kor mezőgazdasági eredményeiről szerzett ismereteit, igen széles szakmai és egyéb irodalmi műveltségét adott területén hasznosítani akarta. A leírás nyolc és fél oldalon ad áttekintést (főleg táblázatokba foglalva, kevés szöveggel) az uradalomról. A községek az uradalom kerületi egységein belül jelennek meg, előbb a polgári telkek számszerű felsorolásaként, majd azt követően a szántóföld, rét, szőlő, erdő és legelő részletezéseként. Strázsay az anyauradalomhoz tartozó négy kerület összegezése mellett foglalkozik a tapolcai és a Jánosi kerületekkel is. Az utóbbi kettő esetében közli a házas zsellérek számát, amit viszont elmulasztott a megelőző négynél. Mindkét forrást az eredeti ortográfia szerint közöljük.