Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

SZ. DÁMJÁN PUSZTA 1733. november 21. PPL 23/733. Nr 3. pg 62. Ennek a pusztának a használatát átengedte az uraság a Prainerekhez tartozó Cserdi birtok jobbágyainak kilenced és tized fejében. Összesen van itt 98 p. m. szántó és 30 kapás szőlő. A terület hegyes és erdős. Hossza 1 óra, szélessége 40 perc. Rét nincs. A szőlők egy kapás után 4—5 urna bort hoznak. Egy urnát 75 dénárért lehet eldani. Mind régi ültetésű szőlők vannak itt s inkább vörös bor terem, fehér nagyon kevés. A szőlők nagyjából mind a szomszédos birtokok jobbágyaié. További ültetésre nincs hely. Hegyek és völgyek közt fekvő erdeje az egész területet körülfogja, így nem lehetett rendesen felmérni. Van itt tölgy és cserfa, de nincs alkalmas fa építkezéshez. Hegyei kövesek és sziklásak. A makkoltatás jövedelmezőségét nem lehet lerögzíteni, mert nincs mindig makktermés. Ha ezt a pusztát be kellene népesíteni, szántóit figyelve 4 jobbágyot lehetne ide telepíteni. De a rétek teljes hiánya miatt egyet sem tudna befogadni. ZEHY PUSZTA - káptalani birtok PPL 23/733. Nr 3. pg 63. _ Ezt a pusztát a tisztelendő káptalan a kemsei egyház birtokának adta árendába évi 6 forintért. Összesen van 100 p. mérőjű szántó, 24 p. mérőjű elhagyatott föld és 3 kaszáló rét. Ha be kellene népesíteni, szántóit tekintve 6 jobbágyot tudna befogadni. De mivel csak 3 kaszáló rétje van, egy vendég se tudna itt létezni, hacsak nem tisztítanak le réteket, amire azonban nincs sok lehetőség. A terület egyébként sík fekvésű és ligetes. Másik része a területnek elég mélyen fekszik és nemritkán kerül víz alá a Dráva áradása következtében. Hossza 1 órás, szélessége 20 perces. Van itt egy halastó is, melynek hossza kb. 500 lépés, szélessége 30 lépés, kivéve a sáros részt. De az uraságnak nem volt még belőle haszna. Ha kitisztítanák, akkor lehetne valamit remélni innét. A puszta egész évi hozama a kilenceden és tizeden kívül 6 forint. Van még egy puszta, Etenye nevezetű. A jobbágyok és a káptalan is folyamatosan használta egészen 1719-ig. 13 évvel ezelőtt a Prayner uraság elvette és elfoglalta. Vissza kell perelni. A PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ ÉS SZEMINÁRIUM BIRTOKAINAK ÖSSZEÍRÁSA 1733-BAN BÁNFA — a székesegyház és szeminárium birtoka 1733. július 3. PPL 23/733. Nro 4 pg 2-4. Jb 21+4; Igá 18 + 34; Sz 193 + 306; Rét 175+183; Ár 51'30; Mc 3'40; Mhl'40;Mk 5'5. A jobbágyok mind örökletesek; a hely régóta lakott. A terület fekvése teljes egészében sík, tarkítva bokros és csalitos részekkel. Hossza rendes Iólépésben mérve másfélórás, szélessége háromnegyed órás. Az értékesítés lehetősége csekély, de az uraság évenkint kb. 34 urna bort mér ki. A szántók, mivel a föld lapályos és esős időben igen nedves és vizes, 1 p. m. után általában 2—3 p. m-t hoznak ősziből és 3—4-et tavasziból. A jobbágyok a földeket két mezőre vagy forgóra osztják ; úgy tűnik, nem elegendők a jobbágyok jelenlegi számának. Elhagyott vagy másoknak kiadott föld nincs. Áradások veszélyének nincsenek kitéve, legfeljebb hóolvadáskor vagy sűrűbb záporesők idején, amikor aztán bőven árad a víz. Legelő nincs más, mint ami akad a szántóföldek és erdők között, ami elegendő a jobbágyok jószágának. A rétek kétfélék, egyik rész sasos, de a másik rész jó szénát ad s egy kaszásra átlag egy kocsi széna esik. A rét 24 jobbágyra elég, míg a szántóföld csak 12 jobbágynak elég. Idegeneknek kiadott rét nincs, és nincs lehetőség újabb rétek letisztítására. Záporok és hóolvadás idején víz alá kerülnek. Szőlők nincsenek. Az erdő teljesen sík területen fekszik, hossza háromnegyed órás, szélessége negyedórás. Többféle fa akad itt, úgymint tölgy, kőris, fehér nyár, éger és szilfa. Javarészt szilfából áll az erdő, alig tized-