Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

részét teszik ki a makktermők. A tűzifán kívül van építkezésre alkalmas is, de inkább csak falusi épületekhez való a jobbágyok részére. így ebből nincs bevétel. A makkoltatásból is ritkán adódik valami jövedelem, mert ritkán terem makk. Malom, hegy, sziget, puszta nincs. SOMONY — a székesegyház és szeminárium birtoka 1733. július 4. PPL 23/733. Nro 4 pg 6-8. Jb 19; Igá 23+26; Sz 156 + 316 (472). Rét 71+223 (294). Ár 36*91 ; Mm 1 ; Mc 4'80; Mh 3; Mk 6'63. A jobbágyok, kettőt kivéve, örökösek és örökletesek. A hely régóta lakott. A terület fekvése lapos és sík, bokros és csalitos részekkel tarkítva. Hossza rendes lelépéssel mérve 1 óra és 24 perc, szélessége 41 perc. A termények értékesítése csekély, de az urasági kocsmában évenkint mégis kb. 24 urna bort mérnek ki. Szántóföldje, mivel a terület, mint említettük lapályos, esős és hóolvadásos időben víz alatt áll, 1 p. m. elvetése után ősziekben 2—3, tavasziakban 3—4 p. mérőt ád. A föld elég a jobbágyok jelenlegi létszámának. Elhagyott, bérbeadott föld nincs. Sok hátrányt szenvednek a víztől. Legelő csak a szántóföldek és erdős meg bokros részek közt van, de elég a jószágnak. A rétek részben sásosak, de nagyobb részük jó szénát ad. Sok a rét, úgyhogy ha a szántók aránya is ilyen lenne, akkor még 15 jobbágy élhetne itt. Egy kaszás után egy rendes kocsi szénát hordanak be. A rétek néha víz alá kerülnek. Az erdő pontos kiterjedését nem lehetett megállapítani, mivel az egész területet körülöleli nem egyforma szélességű sávban. Van tölgy, gyertyán, fehér nyár, égerfa, kőrisfa, szil, platán. Ebből a sokféle fából együttesen több van, mint a makktermőkből, bár ezekből is van bőségesen. Tüzelőfán kívül épületfa és szerszámfa is kerül ki az erdőből, de ebből nincs jövedelem. A makktermés haszna bizonytalan, mert nem minden évben terem makk. Malom van, éspedig száraz malom, amelynek évi jövedelme 1 forint. Hegy, sziget nincs. Puszta: Paragi szomszédos e hellyel és régi időkben a pécsi Klérusé volt, de ma a szomszédok erőszakoskodása következtében Rónádfa (Pálffi birtok) és Szent István (Prainer v. Kincgszy b.) osztozik rajta. Vissza kell perelni. PISKÓ — székesegyházi és szemináriumi birtok 1733. július 7. PPL 23/733. Nro 5 pg 10-12. Jb 19+1; Igá 9+17; Sz 39 + 38 (77). Rét 2+46 (48). Ár 37'77; Mc 4'10; Mh 3'50. A jobbágyok mind örökletesek és örökösek. Jelenlegi településük helye hét évvel ezelőtt népesült be, amikor a most már elhagyatott Baski birtokról ide költöztek. A terület fekvése sík, bokros és erdős részekkel kevert; a falu alatt a Dráva felé eső rész mélyebben fekszik. Hossza 1 óra és 20 perc, szélessége 1 óra és 24 perc. Értékesítési lehetőség nincs, de az uraság évenkint kb. 25 urna bort mér ki. A szántóföldek egy pozsonyi mérő elvetése nyomán ősziekből 2—3, tavasziakból 3—4 p. mérőt teremnek. A jobbágyok nem választják szét két forgóra a földet, hanem kedvük szerint vegyesen hagyják a földet parlagon. A szántó csak három, az ott lévő rétek pedig csak 6 jobbágynak elégségesek. Bár az elhagyatott Baski birtokot, ma már pusztát, hozzájuk csatolták, mégis csupán hárman tudnának itt megélni s még mindig hián3'zik négy jobbágynak való föld. Másnak kiadott föld nincs. A földek a Dráva közelsége miatt gyakran szenvednek kárt az áradástól. Legelő van elég a jószág részére. A rétek egyik része sasos, nagyobb része viszont jó szénát ád, de mint már a szántóknál jeleztük, csak hat jobbágynak való van. Baski rétjeinek idecsatolásával azonban elegendők. Egy kaszálóról egy kocsi szénát gyűjtenek. Kiadott rét nincs. Lenne azonban mód arra, hogy néhány rétet letisztítsanak, ha a Dráva áradásai nem hiúsítanák meg a jobbágyok fáradozásait, mivel sokszor kerülnek víz alá a meglévők is. Szőlő nincs. Az erdők egyenesen a falu alatt a Dráva felé, sőt a Dráváig érnek le. Hosszúságban 50 percesek, szélességben 54 percnyiek. Sík és lapályos területen húzódnak végig. Harmadrészben makktermő vagy tölgyfa tölti be a területet, a többi fekete és fehér nyár és sok fűzfa. A tüzelésen kívül más ha-