Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

Jb 194+16; Igá 77+208. Sz 624+2576 (3200). R 658 + 514 (1172). Sző 405 + 477 (882). Ár 1500; Mm 8; Bár 1'72; Mh 31*30; Halászat 609. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy ennek a városnak az árendája nincsen részletezve, felbont­va, ami azért van, mert a város lakói nem akarják tartani az urasággal az elmúlt évben kötött szerző­dést, s bár alá van írva és jóvá van hagyva, otthagyták a prefektusi hivatalban. Azért, mivel ezt nem fogadták el, itt csak az előző szerződés szerint készíthettük a feljegyzést, amely szerint az árendát és a kilencedet, valamint a borkimérést és a húskimérést is évi 1500 forint készpénzért váltották meg. A város lakói mind szabadköltözésűek. A hely régóta lakott. Területe, amely az ott elfolyó Kis-Duna mellett fekszik, teljesen sík. Helyenkint ligetek és csali­tosok tarkítják. E terület hossza, rendes lólépéssel mérve. 1 óra és 50 perc, szélessége 1 órára ter­jed ki. S bár a hely a Duna partján fekszik, mégis csekély a kereskedelem és a termények értékesítése, mivel a lefelé úszó hajók ide csak ritkán jönnek, hanem inkább a mohácsi sziget másik oldalán, a Nagy-Dunán járnak. Mégis sokan élnek kereskedési árukból, mások meg iparukból, ismét mások halászatból. Ebből az uraság részesedést adott nekik hálójuk és munkájuk arányában. A lakosság nagyobb része keze munkájával tartja el magát. Az uraság által kimért borról nem lehet beszélni, ha áll az említett régi kontraktus, legfeljebb arról, hogy a fentebb említett módon árendába vett kocsmában az urasági borokat folyó áron kell átvenniök. A szántóföldek két forgóban vannak a lakók közt felosztva. 1 p. mérő elvetése után átlagban 2—3 mérő őszi és 3—4 p. m. tavaszi terem. Ezek a szántók csak úgy lennének elegendők a lakók jelenlegi létszámához képest, ha az elhagyottakat is megművelnék (1600 p. mérőjű terület). Mivel azonban a réteket is mindig figyelembe kell venni, ezek összevetése alapján, beleértve a 37 szigeten­kívülit és a szigeti sasos és mocsarasat is, amely 455 kaszás terület, az egészben nem több, mint 146 jobbágynak lenne itt helye. Az elhagyott 1600 pozsonyi mérős szántó nincsen kiadva külsőknek, hanem megműveletlenül hever parlagon. Árvíz nem fenyegeti a földet. Legelő az elhagyott és parlag földeken meg a szigeten bőven van a lakosok marhái számára. A rétek jó szénát adnak, de le kell számítani e tekintetben 37 szigetenkívülit és 455 szigetit, amelyek sásosak és mocsarasak. 1 kaszás után egyébként 1 rendes kocsi szénát gyűjtenek. A rétek azonban, az említett hitványakkal együtt, csak 146 lakónak elegendők. A felsoroltakon kívül másoknak ki­adott rét nincs. A szigetenkívüli rétek nincsenek árvízveszélyben, de a szigeti rétek sokszor szenved­nek kárt a víztől, ha a Duna vízállása magasabb. A szőlők egy kapás után átlag 4—5 urna bort teremnek. Egy urna bort 75 dénárért lehet eladni. Újültetésű szőlő alig van, a legtöbb régi. Többnyire vörös bor terem. Lancsuk jobbágyainak van itt 23 kapásuk. Újabb szőlő telepítésére nincs hely, hacsak nem irtanak ki egy részt az erdőből. De a 40 elhagyatott szőlőt meg lehetne még művelni. Erdő nincsen a szigeten kívül, legfeljebb ligetes és bokros részekre is gondolhatunk, de ezekből nem kerül ki a tüzelőanyag; igénybe kell venniük a szigetet. Malom kettő van a Dunán, de ezek télen nem működnek. Hegy nincsen. Sziget. A város területéhez tartozik s a Kis- és Nagy-Duna fogja közre. Hossza 2 órás, szélessége 1 órás. Szántóföld nincs a szigeten, mivel nagyon mélyen fekszik és a Duna áradásainak van kitéve. Rétjei is sásosak és mocsarasak, de az összes rét számában ezek is bent vannak. Legelő viszont van bőven a lakosság jószága számára, amikor elmúlik az áradás. Erdő egy tagban nincs a szigeten, csak keverten található mocsarakkal, tócsákkal és nádasokkal. Ezért aztán az erdő hosszát és széles­ségét nem is lehet határozottan leírni. De van itt sokféle fa. Van tölgy, szil, fehér és feketenyár meg fűzfa. Legkevesebb a makktermő fa. Tüzelő jut a lakosoknak elegendőképpen saját tűzhelyük szá­mára. Épület- és szerszámfa is van ugyan valamelyest, de eddig eladás nem volt. A makktermés rit­kaságszámba megy, így a haszon is bizonytalan és nem rögzíthető. Van a szigeten néhány halastó: a Riha vagy Nagy tó nevezetű, mely 100 öl hosszú és 25 öl széles. A másik a Siroka Bára vagy Széles tó. Ennek hossza 50 öl, szélessége 25 öl. Utóbbinak azonban csak a fele tartozik ehhez az urasághoz, másik fele Savoyai Jenő herceg és vezér őméltóságáé. A harmadik tó a Csök Duna nevezetű, 35 öl hosszú és 15 öl széles. Jelenleg azonban teljesen ki van száradva, ami szárazság idején máskor is előfordul. A negyedik a Földváry tó, ez j 100 öl hosszú és 25 öl széles. A tavak az elmúlt évben 500 forintot jövedelmeztek az uraságnak a kifogott halakból. Vizából itt és a sziget más részén meg a Nagy-Dunán 109 forint volt a jövedelem. Egyébként, mivel a sziget a két Duna között fekszik, nem egyszer, de nem is rendszeresen, szenved az árvíztől. A sziget fekvése mély, csak az erdőknél mondható magasabb fekvésűnek; sasos és mocsaras területből áll. Puszta nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom