Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

Jb magyar 5 + 3 ; német 71 +13 ; Igá 43 + 27. Sz 96 + 162 (258). R 143 + 289 (432). Sző 241 + 538 (779). Ár 395'50; Húskim 20; borkim 170; Mm 0'40; Bár 0'51; Mc 0'40; Mh 2'30; Makkolt 3M7. A jobbágyok, a kevés örökös és örökletes magyart kivéve, mind szabadköltözésűek. Az örökös jobbágyokat tekintve a falu régi település. A telepesek tekintetében, azok egy része 1719-ben, nagyobb része 172 .-ben kezdett ide telepedni és felszaporodni. Meg kell jegyezni, hogy e birtok német jobbágyai csak 8 napot dolgoznak az uraságnak, nem úgy, mint a többiek, akik meg nem határozott időt dolgoznak. A határ fekvése teljes egészében hegyes, szétszórtan vannak földjei a hegytetőkön, ahol mezőgazdálkodásra alkalmas a terep. Hossza lólépésben 1 óra és 45 perc, szélessége 1 óra és 25 perc. Kereskedési lehetőség, bár a falu a Pécsre vezető úton fekszik, mégis kevés van. Kevés a szántóföld. A jobbágyok jó része kádár munkából él. Nem szükséges összegezni, hogy az urasági borból mennyit mérnek ki, mivel a kocsma és a fogadó összesen 170 forintért van árendába kiadva s ezt a fogadós és kocsmáros lefizeti. Kikötés csupán az, hogy az urasági borokat a folyó áron kell átvennie és kimérnie. A szántóföldek: ennek a határnak a szántóföldjei nincsenek forgókra felosztva, hanem egyik évben ezeket vetik be, másik esztendőben a hozzácsatolt Berekalla puszta földjeit. 1 p. m. tiszta rozs után (a föld terméketlensége miatt nem felel meg búzának) átlag 2—3 p. m. őszit és 3 — 4 mérő tavaszit terem. A jobbágyok jelenlegi létszámához képest nagyon kevés a föld. A szántót nézve csak 48-nak lenne elégséges a hely. És bár az ide csatolt Berekalla puszta földje is fel van osztva idevalósi jobbágyok részére, s a puszta földjei magukban 24-nek, a rétek 1 l-nek lennének elegendők; ha mind összevesszük, akkor is a föld dolgában csak 35, rét tekintetében csak 59 jobbágy tudna itt létezni. Tekintve, hogy a földek a hegytetőkön terülnek el, nem fenyegeti őket árvíz. Elhagyott vagy másoknak kiadott föld nincs. Legelő nincs más, mint ami az erdők és ugarföldek szélén és a lekaszált réteken akad, de elég a jószágnak. A rétekről jó széna kerül le, de nem elég, még akkor sem, ha a pusztaiakat is ideszámítjuk. Az öszszes rét nem elegendő többnek, mint 59-nek. Egy kaszás után átlag egy rendes szekér szénát gyűjtenek be. Másoknak kiadott rét nincsen, és nincs lehetőség további rétek letisztításához. Árvízveszély nincs. A szőlők egy kapás után átlag 4—5 urna bort teremnek. Egy urnát 1 forintért is el lehet adni. A magyarok által művelt szőlő kevés és mind régi ültetésű. A többi szőlőt a birtok új benépesítése és felduzzadása óta ültették. A termelt bor többnyire vörös, kevés a fehér. Idegeneknek nincs itt szőleje. Van vagy 50 új szőlő, ami eddig még nem hozott termést. További szőlőültetésre nincs hely és lehetőség. Az erdő területe hosszában 1 óra és 45 percet tesz ki, szélessége 15 perc. Sokféle fa van itt: tölgy, bükk, gyertyán, platán, hárs, fehér nyár; kevés a tölgy, az erdő túlnyomó többségét a makktermő bükk képezi. A jobbágyoknak van a szükséges tüzelőn kívül az erdőből kocsik alkatrészeihez, hordók készítéséhez szükséges és elégséges fájuk, de értékesítés és haszon nem volt másból, mint a kádakra használt fából, mert ezeket megállapított áron eladták. Az így áruba bocsájtott és a kádároknak eladottból az évi jövedelem kb. 29 forint volt. A makkoltatásból bizonytalan a bevétel, minthogy csak ritkán terem makk. Malom nyolc van a birtok területén. Állandóan van vizük, nyáron azonban olyan kevés a víz, hogy a kerekeket alig tudja forgatni. Minden egyes után a tulajdonos lakos az uraságnak évi 5 forintot fizet, összesen tehát 40 forintot. A hegyek kövesek és sziklásak, csak mészégetés szempontjából jelentenek hasznot. Rendszeres égetés azonban nincs, csak ha idegenek építkeznek és kérik az égetést. így nem is lehet az ebből származó jövedelmet pontosan számontartani. Különben égetéseknél minden ötödik köbméter az uraságé. Egy köbméter ára 8 garas. Sziget nincs. Puszta: Berekalla. A nádasdiak tartozékként és jobb boldogulásuk kedvéért kapták az uraságtól kilenced és tized ellenében. Bonyhád és Széplak puszta (mely más uraságé) közt terül el. Sík a határa egy része, a többi hegyes és erdős vidék. Hossza 25, szélessége kb. ugyanannyi perc. Szántóterülete 572 p. mérőjű, rétje 103 kaszás. Meg kell jegyeznünk, hogy ha a bokrokat és a szétszórtan álló fákat kivágnák, akkor még 93 kaszás rétet lehetne letisztítani. A puszta területén lévő erdő hossza 25 perc, szélessége 15 perc. Van tölgy, cser, bükk, gyertyán, platán és fűzfa. Legtöbb a makktermő tölgy és cser. De mivel építkezéshez vagy szerszámfának gyengeségük miatt ezek a fák még nem alkalmasak, azért az uraságnak még nem volt belőle haszna. Makktermés ritkán van, így abból nincs rögzíthető haszon.