Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

SZILVÁS — püspöki birtok Jb 17 + 4; Igá 12 + 6. Sz 248 + 494 (742). R 39 + 88 (127). Szőlő 123 + 219 (342). Ár 39'3'3; Mm 2; Mc 0'80; Mh O'IO. A jobbágyok örökösek és örökletesek. A hely régóta lakott. A határ fekvése sík, részben emelkedett részekkel, amelyek völgyekre tekintenek alá. Hossza 1 óra 5 perc, szélessége 30 perc. Az értékesítés lehetősége csekély. Az uraság viszont évente kb. 32 urna bort mér ki. A szántók a jobbágyok közt két forgóban vannak felosztva. Egy mérő után 2—3 mérőt teremnek ősziekből, tavasziakból pedig 3—4 mérőt. A jelen jobbágylétszámhoz sok a föld, még 12 jobbágyot lehetne ide telepíteni, ha rét is ilyen arányban volna; de mivel kevés a rét, azért egyet sem lehet ide hozni. Kiadott szántó nincs. Árvízveszély nem forog fenn. Legelő a jobbágyok jószága részére nincsen más, mint ami a parlagföldek, a bokros és csalitos részek között akad, de ez elég is a jobbágyok jelenlegi jószágállományának. A rétek egynegyed része sasos, a többi jó szénát ad. De csak 10 jobbágynak való rét van. Egy kaszásról átlagosan egy rendes kocsira való szénát hordanak be. Idegeneknek nincs itt rétje és nincs hely több rétnek. Árvízveszély nincs. Szőlők: a két részre osztott előhegyen egy kapásból 4—5 urna bort termelnek, amit 60 dénárért tudnak eladni. Harmada új ültetés, két harmada régi. Főleg vörös bor terem. Külsőknek is van itt szőleje éspedig a nyugati előhegyen pécsieknek, görcsönieknek, bicsérdieknek, pogányiaknak, némedyeknek, lothárdiaknak; a keleti promenthoriumban bostaiaknak, némedieknek, szalántaiaknak. Még 15 szőlőnek való hely van. Erdő a ligeteken és bokros részekín kívül nincs, de ebből ki tudják termelni a szükséges tüzelőanyagot. Két pataki malom van, de csak esős időben tudnak őrölni. Máskor nem hajtanak hasznot. Hegy, sziget, puszta nincs. POGÁNY - püspöki birtok 1733. augusztus 16. PPL 23/733. Nr 2. pg 36-37. Jb 22+2; Igá 25 + 12. Sz 267 + 765 (1032). R 40+103 (143). Sző 28+76 (104). Ár 56*13; Mm 1; Bár 0'33; Mc 4'40; Mh 1'30. A jobbágyok egy kivételével mind örökösek és örökletesek. A hely régóta lakott. Határa nagyrészt sík, kisebb részben dombos; csalitokkal és bokros részekkel tarkított. Hossza 50, szélessége 30 perces. Az értékesítés lehetősége csekély, de az uraság 31 urnát mér ki. Szántói egy mérő elvetése után ősziekből 2—3, tavasziakból 3—4 mérőt teremnek. Két forgóban vannak a jobbágyok közt felosztva. A jelenlegi létszámhoz sok a föld, elbírna még 21 jobbágyot. De mivel ennyinek nem lenne elég a rét, sőt a jelzettek is csak 18 jobbágynak elégségesek, azért a rétek nagy hiánya miatt a hely nem tudna több jobbágyot befogadni. Kiadott vagy elhagyott föld nincs. Árvízveszély nem fenyeget. Legelő van ugyan egy kevés a mostani lakott terület alatt, de mivel ez nem elég a jószágnak, azért a parlagföldek, az erdők és bokros részek közt is legeltetnek. A rétek jó szénát adnak, csak kevés a rét; 18 jobbágyra való van csupán. Egy kaszás után egy rendes kocsi szénát hordanak be. Kiadott rét nincs, újabb feltörésre nincs lehetőség. Elöntés nem fenyegeti a réteket. A szőlőkben egy kapás után átlag 4—5 urna bor terem, amit 50 dénárjával tudnak eladni. Többnyire új szőlők vannak a határban, kevés a régi; inkább vörös bor terem, mint fehér. Külsőknek nincs itt szőleje. Újabb szőlők ültetésére nincs hely, legfeljebb, ha az erdőből kivágnak egy részt. Az erdő hossza 15 perces, s ugyanannyi a szélessége is. Sík területen fekszik. Fái: tölgy, cser; az erdő másik felét bokrok, vadrózsabokrok foglalják el. Az itt található fák nem alkalmasak építkezéshez, csak tüzelésre. így haszon nincs. A makkoltatási haszon bizonytalan, a termés kiesése miatt. Malom egy van a birtok területén. Csak esős időszakokban működik, máskor nincs elegendő vize. Hegy, sziget, puszta nincs.