Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

Jb 14 + 3; Igá 9 + 7. Sz 232+68+207 (507). R 68 + 52 + 55 (175). Sző 40 + 8 (48). Ár 37'19; Mm 6; Mc 1'70; Mh 1. A jobbágyok mind jövevények, akik e helyet 11 évvel ezelőtt népesítették be. Határa dombos és völgyes, részben sík. Hossza 1 óra és 5 perc, szélessége vagy 40 perc. Áruértékesítési lehetőség nincs. Az uraság évente 39 urna bort mér ki. A szántók a jobbágyok közt két forgóban vannak felosztva. Egy mérő 2—3 mérőt terem ősziekből, 3 — 4 mérőt tavasziakból. A föld sok a jelenlegi jobbágylétszámhoz, a rét szintén, úgyhogy még 7 jobbágyot lehetne ide telepíteni. Elhagyott föld nincs, idegeneknek kiadott föld van. Az uraság azért tette ezt, mert jelenleg kevés itt a jobbágy és nincs elég jószáguk a határ megművelésére. Árvízveszély nincs. Legelő csupán a pihentetett földek, a dombok és erdők közt van, de ez elég a jobbágyok jószágának. Rétjeik, harmincat kivéve, mind jó szénát adnak. Sok a rét, így rét tekintetében is még 7 jobbágynak lenne helye. Egy kaszás után egy rendes kocsi szénát hordanak be. Az uraság a gyérszámú lakos miatt adott ki külsőknek rétet, így kátolyiaknak, szentersébethieknek és saját magának is tartott fenn bizonyos területet. Volna még terület 6—7 kaszásra valónak a letisztítására. Néha elárasztja a réteket a víz, de ez nem jelent komoly kárt. A szőlőkben egy kapás után 4—5 urna bor terem. Urnáját legfeljebb 50 dénárért tudják eladni. A szőlőket csak 10 évvel ezelőtt ültették; részben vörös, részben fehér bort teremnek. Külsőnek nincs itt szőleje. Van hely és lehetőség még 48 kapásnak a betelepítésére. Az erdő dombokon és a völgyek oldalában terül el. Hossza és szélessége 20 percnyi. Fái: tölgy, fehér nyár, gyertyán és platán. Az erdő felét a tölgyfák teszik ki. Mindezekből csak alacsonyabb és paraszti építkezésre alkalmas faanyag kerül ki. Árusítás vagy más haszon nem volt eddig a fából. Csupán az, mint már említettük, hogy az uraság adja a jobbágyoknak a tűzifát és az építkezéseikhez szükséges fát. Makkoltatásból, mivel ritkán terem makk, bizonytalan a jövedelem. Malom kettő van, évente 3—3 forint bért fizetnek utánuk. Az alsó malom nagyobb esőzések idején nem forog, mivel rossz az alapozása. Szárazabb időkben őröl ugyan, de csak kis haszonnal. A másik, a felső malom, több hasznot hoz, mivel mindig van vize és jó az alapozása. Hegy, sziget, puszta nincsen. Jegyzet. A pécsváradi apátsághoz tartozó szomszédos Liptód és ezen birtok között vita folyik 10 nagyobb hold szántó miatt, melyet Liptód elszakított a püspöki birtoktól. Ugyancsak vita folyik az ugyanahhoz az apátsághoz tartozó Marász birtok és a püspöki Szelleő között 11 hold tárgyában. Az ugyanoda tartozó és szintén szomszédos Kékessel is van vitás kérdés a püspöki birtok egyik részén 8, másik részén 26 kaszás szántó miatt. Mindezeket a területeket az említett pécsváradi birtokok jobbágyai elszakították ennek a püspöki birtoknak a területétől és elfoglalva tartják jelenleg is. ALSÓ IMESHÁZA - püspöki birtok 1733. augusztus 20. PPL 23/733. Nr. 2 pg 42-47. Jb 58 + 11; Igá 18 + 72. Sz 649 + 1217 (1866). R 177+12+157 (346). Sző 42+153 (195). Ár 12'50; Bár 1'30; Mc 5'80; Mh 0'70. A jobbágyok mind jövevények és a helyet 11 évvel ezelőtt népesítették be. Van még 10 föld és vagyon nélküli zsellér, akiknek árendáját feltüntettük ugyan, de mivel az uraság engedélyével még élvezik mentességüket, csak e mentesség lejártával lesznek az árenda megfizetésére kötelezhetők. Ezért a tőlük származó jövedelem nem az idei esztendő árendája, hanem csak a következő esztendők árendájának az előrejelzése. Megjegyzendő, hogy e birtok jobbágyai az uraságnak csak nyolc napot dolgoznak, nem úgy, mint a többiek, akiknél ez a szolgálat nincs megszabva. A határ enyhén emelkedő dombtetőkön és elég széles völgyekben fekszik. Hossza 1 óra és 5 perc, szélessége 45 perc. Az értékesítés lehetősége csekély, de az uraság ki tud mérni évente 99 urna bort. A szántók két mezőre, ill. forgóra vannak felosztva. Átlag 2—3 p. mérő terem ősziekből, és 3—4 mérő tavasziakból — egy mérő elvetése után. A föld, úgy tűnik, sok a jelenlegi jobbágylétszámhoz képest, úgyhogy még 15 jobbágy lenne ide telepíthető. Mivel azonban rét sokkal kevesebb van, mint kellene, azért csak 41 jobbágynak van itt helye. Azért figyelembevéve a rétek elégtelen voltát, nem ítéltük a helyet több jobbágy ide telepítésére alkalmasnak. Elhagyatott vagy másoknak kiadott föld nincs. Árvízveszély nem fenyegeti a szántókat. Legelő nincsen más, mint az ugarföldek közötti részek. Ez azonban elég is a jószágállománynak. A rétek, bár van jó is, rossz is, általában mégis jó szénát adnak. A jelen jobbágylétszámhoz képest