Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

Jb 29 + 7; Igá 20+10. Sz 272+224 (496). R 43 + 103 (146). Sző 32 + 87 (119). Ár 66'97; Mm 2; Bár 0'51; Mc 2'50; Mh 1'30. A jobbágyok, kettő kivételével, mind örökösek és örökletesek. A hely régóta lakott. A határ gyengén emelkedő, völgyekkel tarkított, melyekben ligetes és bokros részek váltakoznak. Hossza és szélessége 40 percnyi. Mivel a hely közel esik Pécshez, adódna némi kereskedési lehetőség; mivel azonban kevés a föld és a rét, kevés az értékesítenivaló. A borból közepes a forgalom, urnáját átlag 1 forintért tudják eladni. Az uraság azonban évenkint átlag 32 urna bort mér ki. A szántóföldek nincsenek forgókra felosztva, hanem keverten használják. 1 p. m. után átlag 2—3 mérő terem ősziből és 3—4 mérő tavasziból. Nem elég a föld a népnek, úgyhogy a szomszédos határokba is át kell menniök, így a helyre további jobbágyokat nem lehet telepíteni. Árvízveszély nem forog fenn. Legelő nincs más, mint ami a szántók és csalitos részek közt akad, de ez elég is a jelenlegi jószágállománynak. Rétjeik szénája jó, de a rét kevés a lakosság mostani számához képest. Csak 18 jobbágynak elég. Egy kaszás után különben egy közepes kocsira való szénát gyűjtenek. Másoknak kiadott rét nincs. Lehetőség további rét letisztításához nincs. Szőlők: egy kapás után átlag 4—5 urna bor terem, amit 1 forintért tudnak eladni. Mind régi szőlő s ezekben vörös bor terem. További szőlőtelepítésre nincs hely, legfeljebb, ha a szántók egyrészét használják fel szőlőnek. Idegeneknek is van itt szőleje, éspedig pécsieknek, pogányiaknak, udvardiaknak, szalántaiaknak és némethieknek. Erdő nincs, csak kis ligetek és bokros részek. Malom van kettő, mindkettő pataki malom, kevés vízzel. Szárazság idején teljesen leállnak, csak ősszel és tavasszal működnek rendszeresen. Hegy, sziget, puszta nincs. KESZÜ — püspöki birtok 1733. augusztus 12. PPL 23/733. Nr 2. pg 28-31. Jb 23+4; Igá 17+17. Sz 386+336 (722). R 68 + 180 (248). Sző 87 + 588 (693). Ár 70'77; Mm 4; Mc 0'80; Méh 0'30. A jobbágyok örökösek és örökletesek. A hely régóta lakott. A határ É felé fennsík, D felé dombos és völgyes, cserjék és bokrok által tarkítva. Hossza 1 óra 15, szélessége 35 perc. Csekély az áruforgalom. De az uraság elad évi 53 urna bort. A szántók három tagban vannak a jobbágyok közt felosztva. 1 p. m. után ősziből 2 — 3, tavasziból 3—4 p. m. a termésátlag. A föld sok a jelenlegi jobbágyok létszámához képest, így föld tekintetében még 7, rét tekintetében még 8 jobbágyot lehetne ide telepíteni. Legelőnek elég a pihenő földek közti terület. A rétek jó szénát adnak. De sok a rét, úgyhogy még 8 jobbágynak való van. Egy kaszás után 1 kocsi szénát hordanak be. E területen a pálos atyáknak 65, Berényi György, egykori Baranya vármegyei jegyző özvegyének 55 és Kőszeghy Ferenc kiérdemesült püspöki provizornak 4 kaszás rétje van. Lenne a helynek még több rétje, de ezekből hármat Pécs városa, négyet és még kb. hétnek a területét Pellérd lakosai foglalták el; ez utóbbiak vita tárgyát képezik és az előbbieknél is meg lehetne kérdezni, hogy milyen alapon vannak itt rétjeik. Árvízveszély nem fenyegeti a réteket. A szőlők egy kapásról 4—5 urna bort teremnek, urnáját forintjával lehet értékesíteni. Mind régi szőlők, csak vörös bor terem bennük. További ültetésre nincs alkalmas hely, hacsak nem telepítenek szántóföldekre vagy nem irtanak ki egy részt az erdőből. 30 idegennek is van itt szőleje. Erdő tulajdonképpen nincs, csak ligetes, bokros részek vannak. Három pataki malom van, ebből kettő sajátja az alattvalóknak, akik a strigulák szerint 1 '50 forintot fizetnek; és egy Hopstetter Mátyás pécsi polgáré, aki 1 forintot fizet. Kevés a haszon, mert csak záporok után meg ősszel és tavasszal van víz az őrléshez. Hegy, sziget, puszta nincs.