Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

KŐVÁGÓ SZŐLŐS — püspöki birtok Jb 42+5; Igá 25 + 3. Sz 260+244 (504). R 136+162 (298). Sző 178 + 339 (517). Ár 65'61; Mm 2; BárO'90; Mc 4'60; MhO'10. Jobbágyai örökösek és örökletesek. Régóta lakott hely. Határa É felé, a Sz. Jakab-hegy tőszomszédságában, hegyes és dombos, sőt köves, de a falu alatt, D felé, sík mező, némi bokros részekkel keverten. Hossza 1 órás, szélessége 30 perces. A termények értékesítési lehetősége csekély, de az uraság 72 urna bort ad el évenkint. Szántói, mivel földjük homokos, köves, 1 p. m. után 2—3 mérőnyit teremnek ősziekből, tavasziakból viszont 3—4 mérőt. Nincsenek táblákra felosztva. Szántóit tekintve itt csak 21 jobbágy létezhetne, rét jutna 39-nek is. Elhagyott föld nincs; két tőtősi bérel itt földet. Nagy záporok idején kárt szenvednek, de ez elviselhető. Legelő nincs más, mint ami a hegyek és dombok közt akad. Nem elegendő a jószágnak. Rétjeik jó szénát adnak ugyan, de nem elégségesek és csak 37 jobbágynak járó területet tesznek ki. Egy kaszásról egy kocsi szénát gyűjtenek. A szomszédos tőtősiek használnak 14 kaszás rétet, amit zálogba vettek. További rétek letakarítására nincs lehetőség. A völgyekben fekvő rétek esős időkben szenvednek ugyan kárt, de a síkságon lévőket nem fenyegeti árvízveszély. Szökik egy kapás után 4—5 urna bort teremnek, melynek urnáját 60—75 dénárért lehet eladni. Többnyire régi szőlők vannak itt, és több a vörös bor, mint a fehér. További telepítésre nincs hely a köves, sziklás hegyek miatt. Külsőknek (Szentkirály, Bicsérd) van a határban 39 kapás szőleje. Erdő nincs más, mint a szétszórt bokros részek. Innét szerzik be tüzelőjüket. Malom kettő van, de kevés a vizük s így kevés a haszon is. Hegyei teljesen sziklásak és kövesek. Mészégetés nincs. Építkezéshez azonban visznek innét követ. Az uradalmi malmokba is innét viszik a malomköveket. Sziget, puszta nincs. TŐTŐS — püspöki birtok 1733. június 25. PPL 23/733. Nr 2. pg 20-23. Jb 36 + 8; Igá 22+4. Sz 249 + 895 (1144). R 88+191 (279). Sző 103 + 119 (222). Ár 61*5; Mm 1 ; Bár 1'92; Mc 2'80; Mh 0'70. A jobbágyok hármat kivéve mind örökösek és örökletesek. Régóta lakott hely. Határa: a falu körül és az előhegy felé hegyes, a falu alatt lapos. Hossza 1 óra 30 perc, szélessége 30 perc. Eladási lehetőség nincs. Az uraság évente 52 urna bort ad el. Szántói 1 p. m. vetőmag után 2—3-at teremnek ősziből, 3—4-et tavasziból. Tagokba nincsenek felosztva, hanem keverten használják őket. Sok a föld; a szántóföldek tekintetében ez a terület még 19 jobbágyot tudna befogadni a jelenlegieken felül, ha arányban volnának a földekkel a rétek, amelyek egészben csak 35 jobbágynak elégségesek. Elhagyott, másoknak kiadott föld nincs. A jobbágyok létszámát nem lehet megemelni. Árvízveszély nincs. Legelőnek csak a lekaszált réteket és szántókat használják. A rétek jó szénát adnak és egyet leszámítva, elégségesek a jobbágyoknak. Egy kaszás után egy kocsi szénát gyűjtenek. A bicsérdi Tóth Pálnak van itt 3 kaszás rétje, nem tudni, mi címen. Új rétek letisztítására nincs lehetőség. A völgyekben fekvő rétek nagy záporok idején víz alá kerülnek. A szőlők terméshozama olyan, hogy egy kapásról kb. 4—5 urna bor terem, urnáját legfeljebb 75 dénárért lehet eladni. Többnyire régi szőlők, kevés az új. Inkább vörös bor terem, mint fehér. Új ültetésre nincs hely. Külsőknek is van itt szőleje (Bicsérd, Szentkirály). Az erdő a hegyek és völgyek között terül el. Hossza 45 perc, szélessége 30 perc. Van tölgy, cser, szil, bükkfa. De haszon nem igen van ezekből, a tüzelőt is alig tudják kitermelni a meredek sziklák miatt és a megközelítés körülményessége miatt. A makkoltatás hasznát nem lehet lerögzíteni, mert csak igen ritkán terem makk. A malomnak csak ősszel és tavasszal, meg nagyobb záporok után van vize őrléshez. Hegyei sziklásak és kövesek; semmire se lehet ezeket használni. Sziget nincs. Puszta: Nyáras. Hossza 50, szélessége 10 perc. Ide tartozik ugyan, de mivel kicsi a területe és csupa erdő és hegy között fekszik, no meg szántóföldje egyáltalán nincsen, nem lehet benépesíteni. A puszta erdejében különböző fafajták vannak, úgymint bükk, fehér nyár és nyírfa. De mivel nehéz megközelíteni a területet, épület- és szerszámfának valót nem termelnek ki. A makkoltatásból nincs rögzített és határozott jövedelmezősége, mivel makk csak igen ritkán terem.