Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

van ilyen, rendszerint a vége felé olvasható a nemes neve. Néha találunk a név mellett az egészségi állapotra, illetve a munkabírásra utaló megjegyzést, mint sánta, nyomorék, törődött öreg stb. Az olyan falvakban ahol csak egy-két advena, jövevény van, ott a név előtt jelzik ezt. Ilyen egyébként kevés akad az egyes falvak őslakosainak számához viszonyítva. Szegényebbeknek látszanak az adatok szerint, de telepítési kedvezménynek jele nem látszik, rendesen fizetik az árendát. A helyi lakosok után következnek azok, akik más faluban laknak, de itt van rétjük vagy szőlejük. A névoszlopok mellett foglalnak helyet a rovatok a következő sorrendben: Jobbágyok, zsellérek. Igásállatok: ökör és tehén, ló. Szántóföldek — egy hold, vagy 1 pozsonyi mérőnyi terület; rét — kaszásban, szőlő kapásban mérve. A szőlő lehet 1, 2, 3 osztályú (ennek jelzését a fordításnál mellőztük). Ezután következik „Fix és biztos jövedelem" címszó alatt az évi árenda összege egyenkint, a húskimérésből, borkimérésből s a malmokból származó jövedelem közösen. Majd a „Nem fix és bizonytalan jövedelem" rovatai következnek, úgymint a bárányok, malacok és méhek utáni járandóság, a gyümölcsösökből és szilvásokból, a makkoltatásból, a fáizásból (tűzifa, meg épület és szerszámfa) származó jövedelem, a halászat és téglaégetés jövedelme. Miután az oszlopok alján összegezték az adatokat, következik a káptalan észrevételezése alapján felvett megjegyzés: A helyszíni szemle alapján a rovatokban felvett szántókon, réteken és szőlőkön felül találtatott még ennyi és ennyi szántó, rét és szőlő. A szántóterület, mint ahogy a falvak adatainak élén látható (az első szám a bemondott terület, a második a szemlén talált többlet), mindenütt több, mint amennyi a rovatban felvett, bemondási terület, sőt 72 faluból 18 csupán olyan, ahol ez a terület, a többlet-föld kevesebb, mint a rovatban szereplő föld (az egy Urfyt kivéve, ahol csak egy jobbágy él.) Egyébként mindenütt sokkal nagyobb a „találtatott" terület, néha 600, 800 pozsonyi mérőnyivel, mint a listázott és bemondott terület. Az adatok rovatszerű felsorolása és néhány említett megjegyzés után következik a Conscriptio szövegi része e felirattal: „Ad observations et emolumenta", „Észrevételek és haszon". Tizenegy címszó alatt teszi ezeket az összeírás, külön-külön bekezdésekben. Ezek a következők: 1. A lakók jobbágyi állapota, örökletesek, örökösek vagy jövevények. Továbbá, hogy a hely mióta mondható lakottnak, s ha a jövevények többsége telepes, mióta népesült be a falu. 2. A terület vagy határ fekvése, domborzata, kiterjedése hosszában és szélességében, közönséges lólépéssel mérve a bejárás idejét. A méreteket mindig időmértékkel kapjuk tehát. Itt számolnak be az összeírok a termények értékesítési lehetőségéről és az urasági kocsma forgalmáról. 3. A szántóföldekről, hány forgóban vannak felosztva, mennyi az évi átlagos termés ősziekben és mennyi tavasziakban, pozsonyi mérőben mérve. Sok-e a föld vagy kevés a jobbágyok jelenlegi létszámához, van-e lehetőség további jobbágyok letelepítésére föld és rét szempontjából. Idegeneknek van-e itt földje és nem fenyegeti-e a szántókat az árvíz. 4. A legelőkről szóló bekezdés mindig igen rövid. 5. A rétek leírása annál bővebb. Milyen a széna minősége, mennyi terem egy kaszálón? Elegendő-e a rét, nincs-e fölösleges, kihasználatlan vagy idegeneknek kiadott rét, van-e lehetőség rét tekintetében további jobbágyok elhelyezésére? Van-e lehetőség még újabb rétek letisztítására? Mennyiben fenyegeti a réteket a víz elöntése? 6. A szőlők kapása után mennyi bor terem? Mit ér az itt termő bor, milyen a minősége? Régi vagy új ültetésű a szőlő? Idegeneknek van-e a határban, a promonthoriumban szőlője, lehetne-e még ültetni szőlőket? 7. Milyen az erdők elhelyezkedése a határban, milyen nagy a területe, milyen fák vannak az erdőkben, mire lehet a faanyagot használni? Van-e makkoltatásból valami haszon? 8. A malmok őrlési lehetősége milyen? 9. A hegyek köveinek hasznavehetőségéről, eddigi felhasználásáról számol be. 10. Van-e a faluhoz tartozó sziget, és evvel kapcsolatban: van-e halászat és mit jövedelmez az? 11. Tartozik-e a faluhoz valamilyen puszta, praedium; ennek részletes leírását is közli. Itt a legfontosabb kérdés az, hogy a