Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

puszta területe szántók és rétek szempontjából alkalmas-e önálló falu létesítésére, lehetne-e ide telepeseket hozni ? Az itt felsorolt tizenegy kérdést végigveszi a bizottság minden falunál. Ahol vitás kérdések vannak a szomszédos birtokosok valamelyikével, ott még egy „Jegyzet", „Notandum" következik, melyben felsorolja a szomszédos uraságokat, akik, vagy akiknek a jobbágyai elidegenítettek a klérus valamelyik birtokától bizonyos területeket és hozzáteszi a megjegyzést, hogy az elidegenített területeket az igazságszolgálat útján vissza kell szerezni. Az alábbiakban közölt conscriptio-fordítás nem tartalmazza az iratcsomók teljes tartalmát. Nem közöljük a jobbágyok és zsellérek névsorát, sem a rovatolt táblázatot, mely az egyének földkészletét, jobbágyi szolgálmányait, illetve az uraság jövedelmét jelzi egyénenkint, hanem csak ezeknek az adatoknak az összesítését adjuk úgy, ahogy az összeírás táblázata alján található. A közölt fordításban tehát a falu neve után álló számok összesített számadatok. De teljes egészében közöljük az „Észrevételek" című részt, amely az összeírás szövegi részét képezi. A falu neve után szereplő számadatok tehát a következők: Az első sorban Jb rövidítéssel két számot adunk, az egyik jobbágyok, a másik a zsellérek száma. Ha csak egy szám szerepel itt, akkor nincs a faluban zsellér, hanem csak jobbágy. A második adat Igá rövidítéssel az igásállatokat jelzi. Az első szám a szarvasmarhát, tehát ökröt vagy tehenet, a második szám a lovat jelenti. Kimutatásunkban a második sorban a födterület összesített adatait közöljük. Sz rövidítés alatt a szántóföldek területét adjuk. Az első számjegy a jobbágyok által bemondott területet jelenti, a második a helyszíni szemle alkalmából a bemondott területen felül „találtatott" területet jelenti. Metékegysége olyan hold, melynek bevetésére egy pozsonyi mérő vetőmag szükséges. A (zárójelben lévő) harmadik szám a falu összes szántóterületét adja meg. A következő adat a faluhoz tartozó réteket adja meg (R rövidítéssel). Az első adat a bemondott rétek összessége, a második a helyszíni szemlén „találtatott" réteket jelenti, a harmadik, a zárójelben lévő szám e kettő összegét adja. Mértékegysége a kaszás vagy kaszáló. Sző rövidítés után adjuk a szőlők területét, először a bemondott szőlőkét, majd a helyszíni szemlén „találtatott" szőlőket, a zárójelben lévő szám e kettő összege. Mértékegysége a kapás. Harmadik számsorunk a következő adatokat tartalmazza: Ar, árenda, az összeírásban jobbágyonkint felsorolt árenda összesített számjegye, forint/dénárban számítva. Majd következik a malmok (Mm) bérlete összesítve, a malacozás, a bárányok és kecskegidák után járó urasági jövedelem (Bár), a méhkasok (Mh) utáni jövedelem, összesítve, mindig forint/dénárban számítva. A fentebb már említett szolgálmányoknak csak néhány rovatában vannak számadatok, ezeket közöljük is. A számadatoknál nem szereplő rovatokban nincs bejegyzés. A földterületek összesítésénél a végső adatban szereplő félholdakat, illetve fél kaszásokat és félkapásokat egyszerűség kedvéért nem jeleztük. A helynevek írásánál ragaszkodtunk az eredeti írásmódhoz, melyet 1733-ban alkalmaztak. Könnyen rá lehet ismerni a mai nevekre. JEGYZETEK 1 PPL. II. 17/733. 2 PPL. II. 13/733 és 14/733. 3 PPL. II. 14/733. 4 PPL. II. 17/733. 5 Brüsztle, Josephus: Recensio universi cleri dioecesis Quinqueecclesiensis I—IV. 1874—1880. Tom. I. p. 479. 6 OL. M Kancell A 32-6. fol 233.