Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

jobban tud vállalkozni a telepítés sok befektetést kívánó munkájára, mint több kisebb birtokos. Ezt azonban Pécsett nem értették és határcövekeket hegyeztek. A telepítésből rájuk háramló előnyöket sem fogták még fel, pedig ezek szemmel láthatók voltak különösen Nagymányok és Nádasd telepítésénél. Az összeírok pl. Nádasdnál kétségbeesetten jegyzik fel, hogy itt sokkal több jobbágy él, mint amennyinek létezni szabadna, hiszen nincs elég föld ennyi ember számára; de a nádasdiak vígan éltek: minden talpalattnyi földet kihasználtak mezőgazdaságilag, aztán nekiestek az erdőnek, hordókat, kádakat készítettek, nemcsak az uraság és a maguk pincéi részére, hanem vásárokra vitték ezeket kocsiszámra. Az összeíró bizottság felmérte a fölös szántók és rétek területét és ezen az alapon a következő helyeket találta telepítésre alkalmasnak : Püspöki birtokon Patacs, Keszü, Szelleő, Marok, Györe, Szabócs tudna telepeseket befogadni, illetve a már meglévőkhöz még hozzávenni. Bicsérd, Veithe, Bogdássa, Malom, Szalánta, Bogád, Egyházbér, Bodolya — káptalani falvak tudnának telepeseket eltartani. A harmadik birtoktest falvai közül Magyar Sáros, Szent Ersébeth, Nagy Pály, Máza, Vékény, Martonfa, Hosszuthóti, Szakály lenne alkalmas telepítésre, a columnális birtokok falvaiból pedig Garé és Velliny. (Nem soroljuk itt fel azokat a falvakat, ahol az összeírok szerint csak 2—3 jobbágynak volna még helye.) Ezen összeírás fordítójának az a véleménye, hogy az összeírás végső célja a telepítési lehetőségek feltárása volt és nem más. A kézirat, melyből a fordítást készítettük, a pécsi püspöki levéltárban PPL 23/733. sz. alatt található. Három vastagabb és egy vékonyabb iratcsomóból áll. A lapok nagysága 34x22 cm. A csomagban 1. számú füzet nincs. A 2. számú a püspöki birtokok összeírását tartalmazza; latin címe: Conscriptio bonorum episcopaliutn. Anno 1733. 112 számozatlan lapból áll és 24 falu leírását foglalja magába. A 3. számú füzetben a káptalani birtokok összeírását találjuk. Címe: Conscriptio bonorum Venerabilis Capituli Quinqueecclesiensis 1733. 96 számozatlan oldalon 22 faluról számol be. A 4. számú füzet a székesegyház és szeminárium birtokainak összeírását foglalja magába, 88 oldalon 27 faluról számol be. Címe: Conscriptio bonorum ad ecclesiam cathedralem Quinqueecclesiensem et Seminarium pertinentium. Az 5. számú füzet 20 oldalon 3 faluról közli az adatokat. Címe: Conscriptio bonorum vicarialium et columnalium Venerabilis Capituli Quinqueecclesiensis 1733. Az írás általában tiszta, rendes, könnyen olvasható, bár egyes falvaknál sok a javítás és a lapszéli jegyzet. Nyelvezete a kor honi latinsága. A fogalmazó iparkodott változatossá tenni a sokszor ismétlődő azonos tartalmú szöveget. A javításokkal együtt ugyanannak a kéznek az írása. Az egész iratcsomó az összeírás első kézirata és a helyszínen készült. A kéziraton nincs kitéve sem Petrovszky alispán sem, más, bizottsági tagnak a neve. Petrovszky szerepét az összeírásban más iratokból tudjuk, ezeket fentebb már említettük.

21 A mérés és a jegyzetek készítése bizonyára a vármegye tisztviselő gárdájának a munkája. Aláírás, hitelesítő pecsét nincs, az a letisztázott példányra kerülhetett, amit a Helytartótanácsnak küldtek meg. Minden összeírt falu ívének első helyén az összeírás dátuma áll. A négy csomóban szereplő keltezést összevetve megállapíthajuk az összeírás lebonyolításának sorrendjét. A földrajzi közelség és a megközelítés lehetősége, s nem az egy birtokoshoz való tartozás szabja meg az összeírás sorrendjét. Nagyobb részben csak egy falut írnak össze egy nap, de van olyan nap is, amikor két, sőt egy esetben három falut írnak össze.

22 Olyan nap is van, amelyen két különböző birtoktesthez tartozó faluk adatait jegyzik le. A keltezés után jegyzik a possessio (birtok, falu) nevét, majd a jobbágyok függőségi állapotát, hogy örökös és örökletes jobbágyok-e, vagy jövevények, illetve szabad költözésüek-e. Ekkor azt is megállapítják, hogy a hely mióta lakott terület, illetve mikor települt be új jobbágyokkal. Ezután következik a jobbágyok és zsellérek névjegyzéke. Első helyen áll a bíró neve, majd a jobbágyok, zsellérek, jövevények vegyesen követik egymást, s ha