Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Bezerédy Győző: Adatok a töröktől visszafoglalt Baranya történetének első évtizedeiből

deti próbálkozások azonban nem vezettek eredményre, főleg nem, ha az olyan türelmetlen, erőszakos módszerrel ment, ahogy azt Radanay Mátyás pécsi püspök kívánta megoldani. A helyzet Radanay után sem változott, mert az 1703. ápr. 27-én püspökké lett Nesselrode Vilmos alatt a módszer ugyanaz maradt. A protestánsok és a katolikusok közti feszültséget tovább fokozta a kuruc háborúk alatt zajló Sándor- és Helleprond-féle 1704. évi hadjárat is, mely során Sándor Lászlóék dühüket elsősorban a katolikusok ellen fordították.

4 A harcok elültével újból előtérbe került a protestánsok visszatérítésének terve. 1709-ben határozatilag elvették templomaikat, azon a címen, hogy azok a reformáció előtt katolikus templomok voltak. Az kétségtelenül igaz, hogy a reformáció alatt a protestáns felekezetek katolikus templomokat foglaltak el, azt azonban igen nehezen lehetett kibogozni, hogy valóban állt-e már a templom a reformáció előtt vagy sem. Nyilvánvaló az, hogy a protestánsok azt igyekeztek bizonyítani, hogy a templomuk a török alatt épült, vagy egy régi templom alapjaira húzták azt fel. Megnehezítette a helyzetet, hegy ezek a templomok zömükben fából, vertfalból, paticsfalból készültek, tetejük gyékény, nád vagy szalma volt, tehát építési idejüket úgyszólván lehetetlen volt megállapítani. Tovább bonyolította a helyzetet az, hogy a katolikusok is hasonlóképp építkeztek. Többek között az 1726-ban épült vásárosdombói templom is fából és sárból készült.

5 Ilyen körülmények között mindkét fél igyekezett bizonyítani a maga igazát, de eredeti oklevelek hiányában nem lehetett igazságot tenni. Nem volt más választás, meg kellett a tanúkat hallgatni. Ezek a tanúk azonban igen elfogultak voltak saját felekezetük irányába, s vallomásukkal semmiképp sem tudták az ügyet előbbre vinni. Mindennek ellenére vallomásaik sok adattal gazdagítják megyénk török utáni történetét, a magyar lakosság szomorú sorsát, megpróbáltatásait, a hadseregek pusztításait. A babarci, mohácsi és a kölkedi templomok építésével kapcsolatosak a legérdekesebb vallomások. A templomok építésének ideje, az építés módja, de még a mesternek a neve is szerepel e vallomásokban. Az első tanú Szentkirályi Efrain 64 éves babarci helvét prédikátor a következőt vallotta : ,,Ad Primum. Tudgya, hogy a babarczi kálvinisták temploma az Fatens üdéiben, midőn itten Babarczon Praedicátor volt, fundamentumbul épült föl, a fundamentuma kü, a többi vállyogh, annak föl épétésétül lehet 26 esztendeje, épétették a Babarczi kálvinisták magok, okát adgya tudományának, mivel hogy 1710-dik esztendőben jött Mohácsra Praedicatornak, ottan három esztendeigh volt, onnand ide Babarczra jött 1714 esztendőben, akkor mindnyárást kezdették ezen Templomot épétteni ... A Mohácsi kálvinista Templomot már fönt állva találta 1710. esztendőben ottis mindenkoron Praedicatorok voltak, fatens üdeitül fogvást. A Kölkedi templom hassonló képpen emiétett 1710. Esztendőben azon helyen, azon templom, aki akkor volt, mostis, az Praedicátor volt az eő üdeitül foghvást mindenkor állandó képpen ottan." Szabó István kb. 57 éves helvét vallású mohácsi lakos vallomásában ez áll: ,,Ad primum: Kurucz háborúban volt már ezen hellyen, a mellyen most is fönt áll a Templom, sövénybül és fábul állétva, de a Kurucz háború után ell pusztult, és úgy most 22 esztendeje lészen, hogy vályogh Téglábul épéttetett föl ezen mohácsi Kálvinisták Temploma, de ide való Kálvinisták által.