Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Füzes Miklós: Adatok Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéből

Hosszú ideig ezután a bizottság az üggyel nem foglalkozott. A következő esztendőben dr. Hajdú Gyula a Kommunista Párt egyik vezetője tett újabb előterjesztést az 7946. április 11-én tartott ülésen. A kar visszaállításának komoly politikai jelentőséget tulajdonított. Azt akarta, hogy a tanárai demokratikus szelleműek legyenek és ilyen szellemben oktassák az ifjúságot is. Javasolta, hogy a Nemzeti Bizottság forduljon a kultuszminiszterhez és kérje a visszaállítást. Egyik nyomós érvnek az elhelyezési lehetőséget javasolta felhozni. A Zrínyi Miklós hadapród iskola helyiségeit az egyetem terjeszkedésére megfelelőnek tartotta. Mint egy elkülönített városrész helyezkedik el, így minden egyetem törekvésével megegyező kedvező elhelyezésre lenne lehetőség. További javaslatában a pártok képviselőit ösztönözte arra, hogy együtt menjenek el a miniszterelnökhöz, a kultuszminiszterhez és a honvédelmi miniszterhez a bizottság kérelmének mintegy nyomatékot adni. A bizottság a javaslatot egyhangúlag elfogadta.

70 Az átirat nehezményezte, hogy a kultuszkormány a korábbi kezdeményezéskor tett ígéretét még nem váltotta be és kilátás sincs arra, hogy az egyetem a bölcsészeti karral kiegészítve kezdhesse meg a tanévet. A felterjesztés további részében az ülésen elhangzott indokokat részletezték. Meggyőződésük szerint a demokratikus fejlődés útját segítené a megszervezése, mert megkezdődhetne az ifjúság demokratikus szellemben történő nevelése Az a helyzet állt ugyanis elő, hogy az ifjúság nevelését a régi rendszerben kiképzett pedagógusok végzik, így az új szellem kialakítására nem látnak biztosítékot. Fontosnak tartották, hogy éppen a déli szomszédok irányában biztosítsák a jó kulturális kapcsolatok kiépítésének a lehetőségét. Ezeket a kapcsolatokat demokratikus módon kívánták megvalósítani. Az egyetem elhelyezésére a felirat is a Zrínyi katonai akadémia épületét javasolta. Az épületet Dunántúl valamennyi nevelési szervének (felsőfokú) befogadására alkalmasnak találták. Úgy vélték, hogy nyugati példáknak megfelelően külön egyetemi városrész kialakítására volna lehetőség 71 A Nemzeti Bizottságnak a bölcsészeti kar visszaállítására vonatkozó javaslata ma sem valósult meg. A kulturális elképzeléseken túlmenően gátja volt az elhelyezés kérdése is. A honvédelmi miniszter ugyanis a hadapródiskola épületeit nem engedte át.

72 A Nemzeti Bizottságnak az üggyel kapcsolatos határozata, napjaink gyakorlatával is bizonyítottan, helyes volt. A kivitelezésnek megvoltak a reális alapjai, mégis az egyetemi városrész kialakításához az országos érdekek és lehetőségek megváltozására volt szükség, g) Az Újvidéki Keleti Kereskedelmi Akadémia letelepítése A szellemi élet újjáépítésének igényeként jelentette be a Független Kisgazdapárt küldötte a Nemzeti Bizottság 7945. július 10-én tartott ülésén, hogy az akadémia elhelyezése még nem megoldott. Javasolta, hogy Keleti Gazdaságtudományi Karrá szervezzék át és a pécsi egyetem keretei között működtessék. Szerinte az elképzelés a Kultuszminisztériumban támogatást talál, de a polgármester és az alispán is szívesen foglalkozik a kérdéssel. A bizottság elhatározta, hogy az ügyben felirattal fordul a kultuszminiszterhez.

73 A kérdés újra a bizottság 7946. április 11-én tartott ülésén merült fel az egyetem bölcsészeti karának visszaállításával összefüggésben. Dr. Kassai József szerint az akadémia bolyong az országban. Elhelyezését éppen olyan fontosnak tartja, mint a bölcsészeti karét. Az átmenő tranzit