Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Füzes Miklós: Adatok Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéből

forgalom alkalmassá teszi Pécs városát az akadémia felállítására. Javasolta, hogy a bizottság tegyen előterjesztést a kultuszminiszternek az akadémia Pécsre hozatalára. Dr. Hegedűs Lajos szerint az akadémiát Miskolc város hívta meg, letelepe­dése ott van folyamatban. Dr. Fábián István nem tartotta helyesnek, hogy az akadémia és a Zrínyi ka­tonai akadémia igénybevételére vonatkozó kérést egyidőben terjesszék fel. Elsődlegesen fontosnak az épületek megszerzését tartotta. Dr. Hajdú Gyula nem látta szükségednek, hogy a bizottság foglalkozzon az akadémia elhelyezésének kérdésével. Szerinte ez a városi törvényhatóság feladata. A Nemzeti Bizottság dr. Kassai József javaslatát azzal fogadta el, hogy elő­zőleg kikéri a városi törvényhatóság véleményét. 74 A határozat, mint tudjuk, nem valósult meg. Pécsett azonban tovább élt a közgazdaságtudományi kar létrehozása iránti igény, ennek köszönhető a kar néhány év előtti megszer­vezése. III. t Értékelés A Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának köz­oktatási tevékenységét áttekintve tapasztalhatjuk, hogy figyelme szinte vala­mennyi kérdésre kiterjedt. Az üléseken nemcsak felvetettek egy-egy témát, hanem vita után konkrét határozat született és figyelemmel kísérték a ha­tározat megvalósítását is. Pécs és a megye felszabadulását közvetlenül követő időben elsősorban az oktatás beindítása és folyamatba tétele volt a legsürgősebb feladat. Ebben az időszakban a bizottság többnyire gyakorlati feladatokat látott el. Ezt a fajta tevékenységet indokolta az is, hogy a törvényhatóságok újjáala­kítása még nem történt meg, bár az újjáalakítást követően is előfordult konkrét, végrehajtó jellegű intézkedés. Alig telt el fél év Pécs felszabadulását követően, amikor országos prob­lémát is jelentő, elvi jelentőségű ügyek is a bizottság napirendjére kerül­tek. A paraszt és munkásgyermekek internátusának felállítása a Honvédel­mi Minisztérium ellenállása miatt hiúsult meg. A tankerületek beosztásának megváltoztatását maga az idő oldotta meg az egész oktatás igazgatási rendszer megváltoztatásakor. A parasztkollégiumok felállítása és a felnőtt parasztság továbbképzése jogszabályokban rögzített lehetőséget kapott. A végrehajtás módjára a VKM kielégítő módozatokat talált. A szakminisz­tériumok — esetünkben elsősorban a Földműevlésügyi Minisztérium — is fog­lalkoztak a megoldási lehetőségekkel. Az egyetemes és egységes közokta­tási törvény igénylése jogos törekvés volt. Közoktatási rendszerünk gyöke­res átszervezése ezt méltóan igazolja. A legkövetkezetesebb tevékenységet a bizottság a szakközépiskolák megszervezése során fejtett ki. Az egyoldalú, csak mezőgazdasági szakközépiskolák szervezésére való törekvés ugyan utólag kifogásolható, de a földreform végrehajtásának idejében elsődleges fontossága nem vitatható. A szervezés eredményei még a bizottság műkö­désének idejében jelentkeztek. Tevékenységük helyességét az idő igazolta. Jelenleg ugyanis a megyében működik a szentlőrinci, a mohácsi és a sely­lyei szakközépiskola, a pécsváradi és a villányi szakmunkásképző iskola.

Next

/
Oldalképek
Tartalom