Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Füzes Miklós: Adatok Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéből

mert ilyen irányú iskolája nincs. A gyümölcs feldolgozása (hűtés, aszalás, szárításra előkészítés, konzerválás stb.) szinte parancsolóvá teszi ilyen iskola létesítését. Alátámasztja ezt, hogy a nagybirtok megszűntével az egészséges kisbirtoknak kell az iparszerű termelésbe bekapcsolódnia. Egész iskolarendszerünk újjászervezése és a mg-i állami létünk is indokolja az iskolatípus létrehozását. A másik iskolatípus, mely speciálisan szolgálná Pécs bortermelését, csemegeszőlő termelését és általában a szőlőművelést, egy felső vincellérképző iskola létesítése lenne. Erre a célra a vármegyei birtokrendező bizottság jóváhagyásával a földbirtokigénylő bizottság a káptalannak volt tulajdonát képező, szentmiklósi 50 kh mintaszőlőtelepet jelölte ki, illetőleg tartotta fenn. Ezt kiegészítette az ugyancsak káptalani tulajdont képező, mintegy 35 kh területtel. A két komplexum területénél, fekvésénél, beosztásánál, felszerelésénél fogva kitűnően szolgálhatja az iskola célját, annál is inkább, mert mintatelepként volt közismert. A szükséges épületek 80%-ban megvannak, az esetleges iskolai tantermek átalakítással, illetve fokozatos felépítéssel lesznek biztosíthatók. A kertészeti középiskolával kapcsolatban a gazdaasszonyképző iskola párhuzamosan megoldható lenne. Ettől függetlenül is, a felsőfokú vincellériskola céljait szolgáló, a káptalan tulajdonát képező máriai gazdaságból lenne kifejleszthető. Ez utóbbi terület már betelepítésénél fogva is szinte azonnal szolgálhatná egy kertészeti középiskola céljait. A vincellériskolának ugyancsak a szentmiklósi szőlőgazdaság 50 kh-ja állna rendelkezésre, ekkor ott viszont épületkiegészítésre van szükség. A járásokban létesítendő gazdasági iskolák részére a birtokrendező tanács a következő birtoktesteket jelölte ki a földbirtokigénylő bizottságokkal egyetértésben: Szentlőrincen a jelenleg is működő téli mezőgazdasági iskola kiegészítéseként egy mezőgazdasági középiskola létesítését tartotta kívánatosnak a Nemzeti Bizottság. Erre a célra rendelkezésre áll a jelenlegi iskola a herczeg Eszterházy-féle tarcsapusztai gazdaságból kihasított 201 kh terület a rajta lévő és megfelelő gazdasági épületekkel, amelyek e célra átalakíthatók lennének. Figyelemmel arra a körülményre, hogy a jelenlegi téli gazdasági iskola kiindulópontja lehet a létesítendő mg-i középiskolának, így a létrehozásnak nincs akadálya. Külön kiemelendő, hogy környékbeli birtokosok távol vannak minden középiskolától és így egészségesen irányulna a tanulni vágyó fiatalság figyelme a gazdasági irányú képzés felé. Gazdag környéke biztosítja ennek az iskolának az életképességét. Sásd járási központnál ugyancsak javasolja a Nemzeti Bizottság és a vármegyei földrendező tanács az ottani földigénylő bizottsággal karöltve egy mezőgazdasági középiskola létesítését. A járásban ugyancsak nincs semmiféle középfokú iskola, így régi vágya és kívánsága teljesülne a lakosságnak. Az iskola céljaira Margitpusztán kihasítottak a Dőry-féle birtokból 50 kh területet, magának az iskolának a céljára pedig a kastélyépületet, amely bőségesen elegendő iskolai célra, és megfelelő gazdasági épületek is vannak. A földterület jelenleg is szántva van, kedvező helyen, a vasút mellett fekszik. Speciálisan szolgálhatná baranyai módon vidéki gazdálkodás céljait. Esetleg átmenetileg téli gazdasági iskola volna létesíthető belőle, amely a gazdasági viszonyok javulásával középiskolává volna fejleszthető. Mégis figyelemmel arra, hogy a tanulni vágyó fiatalságot elterelje a gimnáziumtól, a bizottság egy gazdasági irányú középiskola létesítését tartaná szükségesnek, hogy ennek a nagy járásnak a fiatalsága a központba lenne irányítható.