Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Füzes Miklós: Adatok Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéből
Mohács járási központban ugyancsak kívánatosnak tartotta a Nemzeti Bizottság mezőgazdasági középiskola létesítését. Eddig is volt egy alsófokú kertészeti iskola és egy téli gazdasági iskola. A Nemzeti Bizottság úgy képzelte, hogy a kertészeti iskola fenntartásával ennek a gazdaságilag igen fejlett és gazdag vidéknek egy mezőgazdasági középiskolát adjon a kormányzat. Ezt annál is inkább szükségesnek tartaná, mert feleslegesnek tartaná az új demokratikus rend felépítésével párhuzamosan az ott szinte mesterkélten működő gimnáziumot és egészségesebbnek látszana egy ilyen közgazdasági irányú iskola, mely egyszerűen a gimnáziumból lenne átalakítható a téli gazdasági iskola felhasználásával. Speciális Duna menti fekvése, érintkezése az Alfölddel és a Dráva mentével igen gazdag tevékenységet és hivatást tölthetne be. Iskola céljára az Albrecht kir. herceg tulajdonát képező uradalomból lenne a terület biztosítható. Közvetlen közelében egyébként a földbirtokrendező tanács fenntartott a herceg Montenuovoféle uradalomnak egy nagy gazdaságát, kb. 3000 holdat szaporító és nemesítő terület céljára. Pécsváradi járás székhelyén, mely járás területén ugyancsak nincs semmiféle középiskola, esetleg egy erdészeti vagy mezőgazdasági középiskola létesítését tartja kívánatosnak a Nemzeti Bizottság. Mivel a járási székhely közvetlenül a Mecsek lábánál fekszik, hatalmas zártterületi erdőséggel és már az állam által korábban is támogatott és különleges célra létesített legelőterülettel rendekezik, ennek következtében az iskola esetleg bizonyos vonatkozásban a hegyi gazdálkodás, illetve erdő és legelőgazdálkodás mintájául szolgálhatna. Az iskola létesítésével, amely vasút mellett fekszik, az eddig gimnáziumba áramló tanulóifjúság egy egészségesebb és vidéki szakiskolába volna iratható, amely nevelési céljainknak sokkal jobban megfelelne. Megfelelő területet a birtokrendező tanács erre a célra biztosított. A volt kincstári erdőgazdaság tulajdonát képezett é»pületek, melyek a várban vannak, bőségesen tudnák teljesíteni az iskola céljait. Átalakításra itt is szükség volna. Siklósi járás székhelyén is fontos egy mezőgazdasági középiskola létesítése, melyhez gr. Benyovszky Móric-féle birtokból tangazdaság céljaira szükséges terület, 80 kh, biztosítva van. A járás székhelyén működik ugyan egy mezőgazdasági téli iskola, de a járásnak csak egy polgári iskolája van, ezért ugyancsak egészségesen szolgálná a gimnáziumból való elvonást, Pécs városba való tódulást. A Dráva mentén működő iskola klasszikusan szolgálná a mezőgazdasági kertgazdálkodás céljait, folyómenti gazdálkodásra szolgálna mintául. Az iskolaépület esetleg a volt grófi kastélyban, illetve a várban volna elhelyezhető. Miután vasút mentén van és gazdag vidék központja, benépesítése biztosított. A Siklós—villany—gyűdi borvidéknek is szellemi táplálója lehetne. Ha az új iskolatípus létrehozása akadályba ütközik, akkor a villányi Teleki-féle szőlőtelepekkel volna kapcsolatba hozható. Mégis a Nemzeti Bizottság az új nevelési célok miatt gazdasági középiskola létesítését tartja célszerűnek. 51 " Az iskolák megszervezése és működtetése nem képezte a Nemzeti Bizottság feladatát. Az 1946/47-es tanévben jórészt intézkedés sorozatának köszönhetően már a következő mezőgazdasági iskolák működtek: 52 Magyar Állami Mezőgazdasági Középiskola Mohács. 53 Magyar Állami Mezőgazdasági Középiskola Szentlőrinc. 54 Magyar Állami Mezőgazdasági Leányközépiskola Pécs. 55 Magyar Állami Gazdaképző Iskola Mohács. 56
