Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Füzes Miklós: Adatok Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéből

lóson a meglévő téli gazdasági iskola részére kb. 50 kh-t, lehetőleg a Pécsi úton lévő gróf Benyovszky-féle birtok gazdasági epületével, a Pécsi, Máriagyűdi út és a Siklósi szőlők — Siklósi vasútvonal által határolt ingatlanon. Pécsett, Pécsváradon, Mohácson és Szentlőrincen létesítendő középfokú intézmények részére kb. 100—120 kh földterületet gazdasági és internátusi épületekkel. A pécsi, villányi és a sásdi járásokban, lehetőleg a járási székhelyen létesítendő alsófokú intézmények részére kb. 50 kh földterületet gazdasági és tanügyi épületekkel, internátussal. Az OFT a minisztérium álláspontját július 5-én közölte a megyei földbirtokrendezési tanáccsal.

46 Július 20-án az OFT távirati úton kért tájékoztatást a kijelölt ingatlanok sorsáról.

47 A földművelésügyi miniszter szeptember 1-én még arról tájékoztatja a Nemzeti Bizottságot, hogy Pécsett létesített mezőgazdasági ipari középiskola tangazdaságának kijelölése, a volt tulajdonos fellebbezése miatt még nem végleges.

48 A többi tangazdaságot sem adták át 1946. január 16-ig. A Megyei Földbirtokrendező Tanács középfokú gazdasági iskolák részére ekkor Szentlőrincen 200 kh-t, Mohácson 50 kh-t, alsófokú gazdasági iskolák részére: Siklóson 50, üszögön 50, Mohácson 50, Meződ-Jágónakon 50, Sellyén 50 kh-t tartott fenn. Szőlészeti szakoktatás részére Mecsekalján 54 kh (ebből beültetett szőlő 23 kh), Villánykövesden 38 kh (ebből beültetett szőlő 23 kh) területet jelöltek ki.

49 A pécsi mezőgazdasági iskola ügye a többi iskoláétól külön vált. A tangazdaság végleges meghatározása 1946. március 9-én még nem történt meg, a bizottság ezért a kijelölést és az átadást sürgette. Kérte ugyanekkor a területek kiegészítését 100 kh-ra, illetőleg 150 kh-ra. Ez alkalommal kérte a pécsváradi tangazdaság kijelölését, a Németbólyi Gazdasszonyképző és Tejszakiskola tangazdaságának a véglegesítését és a kastély rendelkezésre bocsátását.

50 A tangazdaságokat ezt követően minden bizonnyal átadták, mert a Nemzeti Bizottság többet már nem foglalkozott velük. A tangazdaságok, iskolatípusok és az elhelyezés kérdésének végleges és összefoglaló értékelését a miniszteri kiküldött és a Nemzeti Bizottság elnökének időközben elkészített közös jelentése tartalmazta. Az első megbeszélésen a bizottság elnöke közölte, hogy a bizottság teljes egészében magáévá tette az egész megye és Pécs város területén létesítendő iskolák ügyét. A földművelésügyi minisztertől is ezt kérte. A tárgyalás eredményeként részletesen kifejtették nézeteiket és ismertették a létrehozandó iskolákat: „Pécsett erre a célra az üszögi Nagy Miklós-féle birtokból, a 900 kh területből jelölt ki és adott át a földigénylő bizottság, illetve a vármegyei földbirtokrendező tanács határozatával 50 kh földet az esetleges szükséges épületekkel. Ez a földterület a város közvetlen közelében, a város központjától 2 km-re van. A lehető legalkalmasabb iskolai célokra. Téglából épített gazdasági és istálló épületek nagy tömegben állnak rendelkezésre, az iskola létesítése esetén csak átalakítási munkákra van szükség. Az intézmény kiegészíthető lenne a város tulajdonát képező, jelenleg a polgári fiúiskola mg. tanszékének kezelésében lévő 5 kh tangazdasággal, amely párhuzamban a fent említett iskolával esetleg egy gazdasszonyképző iskola célját is szolgálhatná. A szükséges épület itt részben már megvan. Figyelemmel arra, hogy Pécs város erősen mg. ipari város (malomipar, sörgyár, olajgyár, sajtgyár, állami borpince, központi tejcsarnok, jéggyár, bőrgyár, gépgyár, szeszgyár) és különös figyelemmel arra, hogy nagy szőlőtermő, gyümölcstermő vidékkel rendelkezik és a környékbeli mg. is igen fejlett, egy mg-i ipari iskolának feltétlenül igen nagy jövője lenne, annyival is inkább,