Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona — bányász felkelés történetéhez
A Munkás cikkében elítéli a felkelést, a forradalmi megmozdulást (A szervezeti fegyelem hiányossága.') Ha valamikor nagy szükség volt arra, hogy a szervezett munkások között bárhol és bármikor öntudatos szervezeti fegyelem legyen, a jelen háborús állapotok, amelyek amúgy is elkeseredetté teszik az embereket, igazán nagy szükség van arra, hogy minden szervezett munkás a szervezeti fegyelmet betartsa, nehogy a nap-nap után felmerülő izzó események figuraként magával sodorják. Minden szervezett munkásnak tudnia kell, hogy azok a társaik, akik a vezetőségi és bizalmiférfi állásokra választatnak, ezek mindennemű határozataikért nemcsak a munkástársaiknak, de a fennálló törvények előtt is felelősök. Ép ez oknál fogva a vezetőségi és bizalmiférfiak minden dolgot nagyon is megfontolnak, mielőtt cselekvésre szánt határozatot hoznak. Rendes körülmények között a vezetőségi és bizalmiférfiak határozatát szuverén jog alapján az összesség a tartott üléseken megvitatja és szavazással döntenek. Vannak azonban kivételek, amikor az adott helyzetben csak a vezetőségi és bizalmiférfiak határozatát kell végrehajtani, ez esetben vezetőségi és bizalmiférfiak vállalják a felelősséget. Tehát minden szervezett munkásnak tudnia kell, hogy olyan dolgokban, mozgalmakban vagy eseményekben, amelyek iránt az adott helyzet és természeti hajlamánál fogva helyesnek is gondol, a vezetőségi és bizalmiférfiak határozata nélkül részt vennie nem szabad. Ez a szó, hogy nem szabad, a szocialista szervezeteknél nem azt jelenti, hogy az egyéni gondolkodást határozat tiltja, ellenkezőleg, minden szervezett munkásnak módjában van, hogy gondolat világát az összesség előtt nyilvánítsa s arról meggyőzze és nézetét elfogadja. Ha azonban az egyéni nézetét a többség nem teszi magáévá, az illető tartozik a hozott határozatot betartani, Aki pedig a szervezeti szabályokat nem respektálja, azzal mint szervezeten kívül álló egyén netáni cselekvéssel az illető szervezet semmiféle közösséget nem vállal. Minthogy a hirtelen felmerülő események rendszerint a szocialista eszméktől teljesen távol álló, sőt legtöbb esetben halálos ellenségei a szocialista eszmék megvalósításának, tisztán elkeseredésekből származnak, azonban egyes megkapó jelszavak hangoztatásával a szervezeti szabályokat nem respektáló munkásokat a kellő öntudatosság hiánya és a természeti hajlamunknál fogva figuraként magával sodorja s rendszerint csak áldozatai lesznek az uralkodó erőviszonyoknak, amely másként is el akarja nyomni a szervezett munkásság mozgalmát. A hirtelen felbukkanó események tanúságai óva intenek minden szervezett munkást, hogy felelőtlen és a szervezeteinktől távol álló egyének jelszavas mozgalmának fel ne üljenek. Az ön- és céltudatos szocialistát az elkeseredett villogó és durrogó események el nem kapatják, mert nagyon is tudja, hogy szervezetlen cselekménnyel jobb társadalmi rendszert alkotni úgy sem lehet. Épp ez oknál fogva utólag figyelmeztetjük az összes szervezett munkásságot, hogy a vezetőségi és bizalmiférfiak határozata nélkül semmiféle mozgalmakban, eseményekben részt ne vegyenek és felelőtlen egyének ugrató kihívását kellő férfiassággal utasítsák vissza. Munkás, 1918. május 26. (A szervezeti fegyelem hiányossága.) A Munkás ezen cikke, amely a helyi pártvezetőség véleményét volt hivatva hangsúlyozni, félreérthetetlenül kinyilvánította elutasító, elhatároló alapállását a felkeléssel kapcsolatban, összevetve azokkal a véleményekkel, amelyek a dokumentumokban arra utaltak, hogy a szociáldemokraták összeköttetésben voltak a felkeléssel, e cikk világánál bizonyítják, hogy erről szó sem lehetett. A cikk a pécsi szociáldemokrata szervezet vezetőségének elutasító álláspontját fejtette ki a bolsevik felkelés taktikájával szemben. 1918. szeptember elején összeült összbizalmi testület ülésén Kriszt Ferenc mecsekszabolcsi szociáldemokrata bányamunkás, a pécsi vezetőség tanácsára javaslatot terjesztett be, hogy zárják ki soraikból azokat, akik május 20-án résztvettek a mozgalmakban és ellenük eljárás