Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona — bányász felkelés történetéhez

A PÉCSI KATONA-BÁNYAMUNKÁS FELKELÉS SAJTÓ-VISSZHANGJA 1. 1918. május 25 A Munkás című újság cikke a pünkösdi eseményekről Lezajlott a pünkösd, és így ünnep után jól esik a lelkünknek visszaemlékezni annak kellemességeire, élvezeteire és apróbb-nagyobb szenzációira, amik hol itt, hol amott estek meg, vagy vetődtek fel esetleg a tiszta véletlen, vagy a kiszámított következetesség méhéből. Akiknek a kedve és anyagi helyzete megengedte, azok mulattak a lehetőségek szerint, akik pedig az ilyen szerencséről lekéstek valami okból, azok természetesen csak hoszszú fogakkal bélelve nézhették a mulatozókat. Mert manapság mulatozni nem tréfadolog. Ehhez elsősorban pénz kell, barátaim, de másod- és harmadsorban is és azután kedélyállapot és ráérő idő. Igaz, hogy ehhez máskor is ugyan ilyesmi kellett, csak azzal a különbséggel, hogy máskor sokkal kisebb „tőkével" lehetett murizni, mit most és kedv is csak jobban kerülközött hozzá valamikor, mint most. De szóljunk az eseményekről talán részletesen? Említsük meg az első ünnepnap legkiemelkedőbb szenzációját, az 52-es napot? A tettyei murit, vagy a délelőtti sétazenét, perselyes pumpolást, vagy talán a pünkösdi szokásos bérmálási ceremóniát? Minek tennők ezt, hiszen széles e város és még az azt környékező falvak népe is tudja bő részletességgel, hogy mi történt ezek körül a kiemelkedő események körül! De meg már azért sem volna illő dolog valami nagy, dicsőén zengő hangon írni erről az elsőnapi esemény-sorozatról, mivel tudott dolog, hogy amennyire eseménydús volt az első nap, annyira eseménytelen volt a másnap. Pedig az a nap is ünnepnap volt kérem pirospünkösdnek a másnapja, amely nem igen szokott kismiskább lenni az elsőnél soha. De nem tehetünk róla, hogy az idén ez a tétel nem állhat meg, hogy az idei pünkösd két napja így kifogott egymáson. Az első nap esemény-sorozatával volt teljes véges-végig; eseményekkel és pedig szenzációsabbnál szenzációsabbakkal, míg a második napon alig is történt valami, szóval nem történt semmi, de semmi . . . Munkás, 1918. május 25. (Lezajlott a pünkösd.) A hadügyminisztérium és a belügyminisztérium közös távirati utasítást küldött a szerkesztőségekhez a felkelés napján és a legszigorúbban megtiltotta az események kommentálását. Teljes hírzárlatot rendeltek el. A szociáldemokrata újság a sorok között célozhatott az eseményekre. A polgári lapokban még célzás sem történt. Az újság a következő számban már burkoltan elítéli a felkelést. Lásd a következő dokumentumot.