Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona — bányász felkelés történetéhez

11 E forrás realisztikusabban látja mint a város vezetői a polgári lakosság állásfoglalását. A polgármester tagadta mindvégig, a civil lakosság részvételét. E dokumentum világosan utal arra, hogy a munkásság tevékenyen részt vett a harcokban. 12 Ekkor ért ide a koncentrált támadás. A felkelők két tűz közé szorultak. Délkeletről a villányi csapatok, nyugatról a 19. gyalogezred, a huszárok és a 9. gyalogezred hétszeres túlerővel, tábori ágyúval és 10 géppuskával óriási tűzfölénybe került. 13 Erre vonatkozóan bőséges adatot nyújtanak a hadügyminisztériumba küldött táviratok. Ott időben és a visszavonulás irányáról pontosabb képet nyerünk. Lásd korábban közölt dokumentumokat. 14 31 bányamunkás volt ekkor bezárva. BIG. jelentése 1918. május 29-én. Névszerint közli a műszakmulasztásért börtönbe került pécsbányatelepi és vasasi munkások neveit. (OLBIG-1'54. cs. Mm. ir.-1917—1922.) 15 Teljes mértékben tendenciózus beállítás. A valóság az, hogy Takáts Mátyás a pécsbányatelepi (Uhlmann telep) munkások bizalmija. Erősen radikális hajlamú, bátor kiállású munkás volt. 3 társával együtt még 1916-ban az elsők között került fekete listára és februárban a frontra küldték. Megszökött Berta György tizedessel együtt. 16 Az indoklás II. része a szembesítés terjedelmes anyagát tartalmazza. Ezekben új momentum a pécsbányatelepi mozgalomra nem lelhető. Igy ezt a részt nem közöljük le. A szembesítés nem azért történt, hogy a mozgalom lényegét derítse ki a hadbíróság. Mint kiderült a fogda elleni támadás, a foglyok kiszabadítása, vagy a kaszárnya elfoglalása sem számított olyan súlyosnak, mint a két tiszt kivégzése. A vallomások azonban kétséget nem hagytak Takáts Mátyás vezető szerepét illetően. A forrás azon részét, amely a bányamunkások és a felkelő katonaság találkozására, a temetőben folyt védelmi harcokra vonatkoznak közöljük. 57. 1918. október 25. A pécsi főispán átirata a katonai áilomásparancsnoksághoz ameiyben a katonai felkelésben részt vett polgári lakosság ellen hozott ítéleteket kéri Pécs szab. kir. város főispánjától 146 biz. Szám: /1918. főisp. Határidő: A válaszirat alapjául szolgáló jelentés, megkeresés, rendelet stb. száma: Tárgy: A pécsi katonai lázadás alkalmából polgári egyének felett hozott ítéletek közlése. Állomásparancsnokság Pécs. A Belügyminiszter úr bizalmas úton arra kért fel, hogy a pécsi katonai lázadásból kifolyólag letartóztatott s a haderő épsége ellen elkövetett bűntett miatt a m. kir. honvédügyészségnek átadott polgári egyének felett hozandó ítéleteket annak idején hozzája bejelentsem, illetve az ítéleteket másolatban hozzá felterjesszem. Tisztelettel kérem Méltóságodat, szíveskedjék ez ügyben kezemre járni, és elrendelni, hogy a nevezett esetekben hozott ítéleteket a m. kir. honvédügyészség útján közvetlenül, avagy Méltóságod által megkaphassam.

1 Pécs, 1918. évi október hó 25. főispán. (Tisztázat) Bm. L. Pécs szab. kir. város főispánjának bizalmas iratai 480/1918. 1 Az állomásparancsnokság és a hadosztálybíróság egyaránt elzárkózott minden adatszolgáltatástól. Közvetlenül a tárgyalás után a Pécsi Királyi Főügyész kapott csak tájékoztatást, aki azután tájékoztatta a főispánt is a bányászok és polgári lakosok ellen folyó tárgyalásról és ítéletekről. Uo.