Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Madas József: Pécs belvárosának utcanevei

jegyzések. A 18-ik században a tanácsülési jegyzőkönyvekben (J), majd a 19-ik század első felében a közigazgatási ügyiratok (Kü) között találhatók meg ezek. Jelen szempontból azért értékesek ezek a feljegyzések, mert egészen az 1856. évben életbe léptetett — mai értelemben első telekkönyv bevezetéséig az volt a szokás, hogy az ingatlanok szabatosabb meghatározása érdekében, minden ilyen alkalomkor megnevezték annak szomszédait is és ezek között az egyik szükségképpen valamilyen utca volt. Bár a legtöbb esetben csak azt a tényt jelezték, hogy valamelyik égtáj felől utca a szomszéd, néha mégis előfordult, hogy az utca nevét is megadták. Mivel a belváros telkeinek történetét kutatva minden ilyen jellegű ügylet dokumentációját igyekeztünk felkutatni a több ezer átvizsgált forrásból, a ritka előfordulás ellenére is, sikerült számos utcanévadatra szert tenni. Ezekre annál nagyobb szükség volt, mert az előzőekben említett —teljes utcanév felsorolást tartalmazó — összeírások igen ritkák. így az összeírások közötti hosszabb-rövidebb időközökre vonatkozó adatok is kerültek birtokunkba. A teljes, esetleg hiányos összeírások, melyeket sikerült felkutatni, majd felhasználni, az alábbiak: 1. Vinczens Keresztély és Nagy László kamarai prefektusok által 1687-ben készített összeírás, mely az Orsz. Levéltárban U. et C. Fasc. 56. Nr. 41. jelzet alatt tárol. Címe: Inventatio Domum Quinqueecclesiensiumtamdesolatarum, dirutarum, quam et actu inhabitantium cum denominatione piatearum modo subsequenti facta. Különös értéke, hogy a törökök kiűzését követő évben készült és így a török uralom utolsó szakaszában használt utcanevek egy részét átmentette számunkra. Be kell azonban vallani, hogy az utcanevek egy részének azonosítása csak feltételezéseken alapul. Ezt a munkát elvégezte Petrovich Ede, Pécs utcái és házai 1687-ben című munkájában (Baranyai Helytörténetírás. 1969.). Kétségtelen, hogy több utcánál lehetne vitatkozni az azonosítás helyességéről, de az ellenvélemény is csak feltételezéseken alapulhatna, így a vita értelmetlen lenne. Ezért leghelyesebb elfogadni Petrovich megállapításait. Az összeírás hiányossága az, hogy nem tartalmazza minden utca nevét. 2. A következő kimutatás a városi tanács által 1722-ben készített Grundtbuch Gemainer Stadt Fünfkirchen című összeírás, mely a Baranya megyei Levéltárban van IV. 1007/a. jelzet alatt. Ennek ugyan csak a neve telekkönyv és telekkönyvként sohasem használták, de kiváló forrás szempontunkból, mivel a telkek leírásánál minden esetben közli az érintő utca nevét. Az azonosítás is tévedésmentesen megoldható volt. Mivel németül írták, természetesen az utcanevek is német alakjukban jelentkeznek. 3. Hosszú idő után jelentkezik az újabb összeírás, a városi közigazgatási ügyiratok között elfekvő 1804. évi 347 számú irat. Ezt a rendkívül érdekes okmányt, pontosabban munkairatot, jelentőségénél fogva teljes egészében ismertetni fogjuk. Bár itt csak a belváros utcanevei képezik a vizsgálódás tárgyát, ennél kivételesen a budai és szigeti külvárosokra vonatkozó részek is közlésre kerülnek. Megnevezése: Denominatio Plateorum Liberae Raequae Cittis Quinqueecclesiensis. Érdekessége, hogy az első ismert, hatósági beavatkozással történt utcaelnevezés Pécsett és annál értékesebb, mert az akkor adott nevek jelentős része még ma is él. De a legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy az eredeti felsorolás, mely zömében népi ihletésű utcaneveket tartalmazott, a szemünk előtt alakul át ismételt javítgatások után, főként bibliai vonatkozású nevekké.