Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Nagy Lajos — Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen
mazó adat a Puturluki forrást nevezi a legrégibbnek. 5 Nincs rá adatunk, hogy mikor kötötték be ennek a vezetékébe a közelében fakadó Püspökmalmi forrást. A belvárost ellátó másik forrás a Kaposvári utcai forrás volt. Ez az északi városkaputól (Porta Ferrea, Vaskapu, Capuschwarer Thor, Kaposvári kapu) mintegy 120 méternyire északra fakad a régi Kaposvári utca (ma Hunyadi János út) nyugati járdája alatt. Ugyanannak a völgynek (Krumpli völgy) a keleti oldalán fakad a Szemináriumi forrás. Mindkét forrás vizét alagútban vezették a Vaskapu irányába. Az utóbbi 1763-tól elsősorban a Papneveldét látta el, de továbbra is adott vizet a városnak. 6 A harmadik forrás a mai Székely Bertalan út 10. sz. házának az előkertjében fakad egy boltozott alagútban. Ezt egy 18. század eleji adat Püspök forrásnak (Hochbischofliche Quell) említi, 7 később Petrezselyem forrásnak nevezték; a székesegyház körüli belső várat és a püspöki lakot látta el és látja el ma is vízzel. A Petrezselyem forrásból a múlt század elejéig csak egy városi közkútba jutott víz (Petrezselyem kút). A Szigeti városrész kiépülésekor a Petrezselyem kút felesleges vize két távolabbi közkutat és egy fürdőt is ellátott. A 19. század elejétől, a fellendülő kapitalizmus korában gyors fejlődésnek indultak Pécs külvárosai is. Az 1830-as évektől a Rókus forrásból és a Bálics völgyi kisebb forrásokból látták el az épülő Szigeti külváros nyugatabbi közkútjait. A Budai külváros új kútjaiba a Tettye völgyi forrásokból juttattak vizet. Az első magánkutak A 18. század elején a jezsuiták magánkút iránti kérelmet nyújtottak be a város tanácsához. Az ügyben a prefektus óvatosságra intette a tanácsot, nehogy az adományozással indokot szolgáltassanak más kérelmekre is. Azt is javasolta, hogy a Püspök forrásból (Petrezselyem forrás) vezessenek maguknak vizet a jezsuiták. 7 A tanács nem akarta rontani a polgárság vízellátását, azzal halasztotta el az engedélyezést, hogy a Szigeti utcában (ma: Sallai u.) száz forintért épülő kút vizéből majd vezethetnek be keveset. 8 Nem tudtuk megállapítani, hogy a saját érdekeiért mindig keményen harcoló jezsuiták végül kaptak-e vizet, vagy sem. 1725-ben Conta kanonok vízvezetéke miatt támadt vita a város és a káptalan között. 9 A város ki akarta sajátítani a kanonok háza kertjében folyó magánvezetéket. A vita során a város arra hivatkozott, hogy a korábbi években nem „valakinek" a magánhasználatára, hanem a lakosság számára újíttatta fel nagy költséggel a vízvezetékeket. A káptalan tiltakozott a kisajátítás ellen, mert a vitatott vezetéken már sok év óta folyt a víz a kertbe. A város és a káptalan közötti vitában már akkor is Baranya megye alispánja volt a döntőbíró. Conta kanonok 1725-ben a Káptalan utcában lakott, vagy a mellékelt térkép szerinti 3. számú telken az akkor még álló régi házban, 10 vagy az 5. számúban. 11 ' 12 írásos bizonyíték hiányában ezt a kérdést nem tudjuk eldönteni. A vízvezeték alapján sem foglalhatunk határozott állást, mert még ma is van mindkét ház kertjében, a városfal tövében egy-egy régi, mély kút. Mindkettőbe északról, ismeretlen forrásból csorog be a víz, majd a 3-as számú telken alagúton át, az 5-ös számú alatt ismeretlen föld alatti veze-
