Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Nagy Lajos — Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen
télcen folyik tovább. A kutakat 1970-ben a Janus Pannonius Múzeum vizsgálta. A 3-as számú ház telke alatt talált vezeték, a kiképzése, és a talált edénytöredékek alapján vallott véleményünk szerint, legkésőbb a törökkorban készült. Az 5-ös számú ház telkén található rendszerről, a hasonlóság alapján, ugyanezt tételezzük fel. 13 Conta kanonoktól tehát a két öreg kút egyikének a vezetékét akarta 1725-ben kisajátítani a város. Az akció eredménytelen volt, mert mindkét kutat a kanonokok birtokolták a legutóbbi időkig. 1780 után, a feudális kötöttségeitől és terheitől megszabadult város, fejlődése érdekében, számos szükséges beruházásba kezdhetett. 1785 és 1788 között, Szerémségből hívott, görögkeleti hitű mesterekkel felújíttatták az elhanyagolt vízvezeték szakaszok és közkutak jó részét. Új vezetékszakaszok és közkutak épültek. 14 Közvezetékből leágaztatott magánkút iránti kérelmet közben is adtak be. 1772-ben Hölbling György gyógyszerész engedélyt kért a város tanácsától, hogy vizet vezethessen a laboratóriumába. (A mellékelt térképen Ferencziek utczája 1. sz.) Árenda gyanánt évi 12 forintot ajánlott fel. Az engedélyt azzal a kikötéssel adták meg, hogy a vizet csak az „apotékabeli szükségére fordétsa". 15 forint vízadót róttak ki rá. A tanács a magánvízvezeték építtetésével járó nagy költség miatt ígéretet tett a kérelmezőnek, hogy mindig elegendő vizet kap majd a közvezetékből. 15 Hölbling gyógyszertárába a Fő téri (ma Széchenyi tér) elosztóból az akkori Hal téren (ma Jókai tér) álló elosztó kút fővezetékén juttatták a vizet. 1823-ban a tanács megtiltotta, hogy magánkutat közvezeték tápláljon. Kettős vízelosztót építettek, a gyógyszertárat ezután az ebből kiinduló leágazás látta el. 16 A tekintélyes gyógyszerésznek tett engedmény kivételszámba ment Pécsen. Megemlítjük, hogy abban a korban Pozsonyban Dobay gyógyszerésznek is engedélyezték a víz bevezetését. 17 Ez a kivételezés bizonyára öszszefüggött a Mária Terézia uralkodása idején kiadott egészségügyi intézkedésekkel. 18 1781-ben a tudása és embersége révén köztiszteletben álló, a zsendülő magyar irodalmat önzetlenül pártoló Nunkovits György prépost kért vizet a mellékelt térképen Iskola utca 10. számú kanonoki házába, a Vaskapun kívüli forrás (Kaposvári utcai forrás) vezetékéből. Bár a prépost a telkén már megépíttette a kutat, a tanács az engedélyt, a lakosság rossz vízellátására hivatkozva, megtagadta. 19 Nunkovits levele más okból is figyelmet érdemel. A pécsi székesegyházi káptalan a későbbi országgyűléseken rendszeresen vétót emelt Pécs szabad királyi városi rangra emelése ellen, Nunkovits, a prépost, a levelét mégis ,,Pécs szabad királyi város Tanácsának" címzéssel látta el. A vízvezetékek és a közkutak felújítási munkálatai még javában folytak, amikor a királyi komisszárius, 1786. augusztus 18-án kelt dekrétumában támogatta a város tanácsánál Bésán Gábor táblabíró magánkút iránti kérelmét. A tanács akkor még nem adta meg az engedélyt. Arra hivatkozott, hogy a kútmester még nem tudta, lesz-e majd elegendő víz a közkutakban és a magánosoknak jut-e víz a lakosság hátránya nélkül. 20 A komisszárius újabb határozatára, egy hónappal később már azt jelentették, hogy Bésán a munkálatok befejezése után a közvezeték feleslegéből majd kap vizet a házába. 21 A végleges engedélyt csak 1788. májusában kapta meg, azzal a kikötéssel, hogy vízhiány esetén a vezetékét elzárják, a város pénztárába pedig évente 4 forint 30 krajcár vízbért tartozik befizetni. 22
