Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Nagy Lajos — Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen

Régi magánkutak Pécsen* NAGY LAJOS, FETTER ANTAL I. Pécs régi közkútjainak és közvízvezetékeinek a történetét előző két tanulmányunkban ismertettük.

1

'

2 Mindkét tanulmányban röviden foglalkoztunk a város területén létesített magánkutak és vízvezetékek történetével is. Evlia Cselebi leírása szerint a török kor vége felé (1663) számos kút csörgedezett a magánházak udvarán.

3 Cselebi állításait általában fenntartással fogadhatjuk el, de ebben az esetben valószínűleg nem sokat túlzott, mert a régi belvárosban és a város környékén előkerült, szürke, bordázott csövekből készült szépszámú vízvezeték az ő igazát bizonyítja. A törökkori magánkutak és a vezetékeik későbbi sorsára inkább csak közvetett adatok alapján tudunk következtetni. Nem egészen egy évvel Pécs felszabadulása után, 1687 nyarán, összeírás készült a városról/' A leírás szerint sok épület leégve, romosán, vagy elhanyagoltan várta a kiűzött törökök helyére települő új tulajdonosokat. Ez az állapot nem magyarázható, csak az ostrommal. A gyengülő török birodalom belső bajai a 17. század második felében a tartományokban is jelentkeztek. Délkelet-Dunántúlon a mind gyakrabban betörő, portyázó királyi végváriak is siettették a romlást. Háborús körülmények között a város lakossága nem tudta karban tartani a házakat, még kevesebbet áldozhatott a köz- és magánkutakra, vízvezetékekre. Az utóbbiakról a várost 1704-ben ért kuruc és rác pusztítás miatt alig maradtak feljegyzések. A megmaradt számadáskönyvek (1701, 1703, majd 1707-től folyamatosan) azt bizonyítják, hogy a törököktől maradt vízellátó rendszerek elhanyagolt állapotban lehettek, mert a város tanácsa a 18. század első 13 évében sokat áldozott a közkutak és a közvízvezetékek felújítására, újjáépítésére. Elegendő vizet még így sem tudtak biztosítani a bevándorlókkal mindinkább növekvő számú lakosságnak. Megtiltották a meglevő magánkutak használatát, és újak építését sem engedélyezték. A források Pécs fallal övezett belvárosának a közkútjaiba, a török korban és az azt követő másfél évszázadban három fővezetéken jutott víz. A Tettye völgyből a 17. és 18. században nem a főforrás vizét vezették a városba, mert a Tettye patak akkor még fontos szerepet játszott a város iparában; vizének egy részét csak 1841-ben vezették el. Egy 1823-ból szár* Térkép melléklet a kötet végén található.