Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Eperjessy Géza: A pécsi kézműipar reformkori történetéhez
6 mester 43 legényt és 18 inast, 1832-ben pedig 3 mester 54 legényt és 19 inast foglalkoztatott. A kőműveseknél 1828-ban 3 mesternek 62 segédje és 29 inasa volt, 1832-ben pedig ugyancsak 3 mesternek 120 legénye és 30 inasa. Említhetjük még pl. a kőfaragó szakmát, ahol 5 mester 1828-ban 16 legényt és 8 inast, 1832-ben pedig szintén 5 mester 20 legényt és 5 inast tartott. Az egy-két segéddel dolgozó mesterek általában szegényebbek voltak, a több legényt foglalkoztató mesterek pedig a módosabbak közé tartoztak. Ez a kérdés viszont már átvezet a mesterek vagyoni besorolásának, illetőleg anyagi helyzetének vizsgálatához. A mesterek adózási osztályba sorolásának — az ingatlan vagyon mellett — egyik fontos szempontja volt az, hogy hány legényt (és mennyi időn keresztül) foglalkoztattak. 54 Azt a kőművest pl., aki egy féléven keresztül (télen természetesen nem dolgozhatott) 64 legényt alkalmazott, az 1828. évi öszszeírás „observationes" rovatába 1. osztályúként jegyeztek be. Az a mester is az 1. osztályba került aki egész éven keresztül 3 segéddel dolgozott (és természetesen megfelelő ingatlan vagyona is volt). Hasonlóképpen az 1. osztályba sorolták a lányok segítségével egész éven keresztül (cum adjutore puellarum per totum annum) működő masamódot. A télen és ősszel két segéddel, különben pedig a mezei munkában (secus in oeconomia) tevékenykedő egyik bocskorvarga a 2. osztályba tartozott. A féléven keresztül 1-2 segéddel dolgozó mesterek — ez a bejegyzés elég sűrűn fordul elő — többnyire a 3. osztályba kerültek. Az előbbiek figyelembevételével érdemes megvizsgálni, milyen volt az egyes adózási osztályokba besorolt mesterek megoszlása kategóriánként. Az 1828. évi konskripciós összeírás alkalmával 568 céhes mestert jegyeztek fel. A céhes mesterek százalékos megoszlása az 1828. évi konskripciós összeírásban osztályba sorolásuk szerint: A mesterek száma százaléka 1. osztály 63 11,08 2. osztály 147 25,88 3. osztály 269 47,35 4. osztály 63 11,08 5. osztály 7 1,23 nincs osztályba sorolva 19 3,38 összesen: 568 100,00 Eszerint legnagyobb számmal a 3. osztályba sorolt — átlagos vagyonú — céhes mesterek szerepelnek. E kategóriába az összes mester közel 50%-a tartozott. A legvagyonosabb, felső réteg viszont alig tett ki többet 10%-nál. A 4. és 5. osztályba sorolt szegényebbek, és azok, akik annyira nincstelenek voltak, hogy osztályba sem sorolták őket, 55 együttesen 15,69%-kal szerepelnek, arányuk tehát nagyobb a módosabb rétegénél. A pécsi céhes mestereknek ez a vagyoni megoszlása nem sokban különbözik a mezővárosi céhekben dolgozó kézművesekétől. 56 Az 1828. évi pécsi konskripciós összeírások lehetőséget nyújtanak arra is, hogy a céhen kívüli iparűzők osztályba sorolását s ezen keresztül vagyoni helyzetét megvizsgáljuk, mint a 3. lapon említettük, ezek száma 124 volt. A céhen kívüli iparűzők megoszlása 1828-ban osztályba sorolásuk szerint:
