Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Fűzi János: Néhány észrevétel a baranyai nemzetiségi községek szegényparaszti népességének statisztikai vizsgálata kapcsán 1920— 1944

Igaz, valamivel több szarvasmarhát számlálhattunk a német gazdaságokban, s ez utalhat bizonyos eltérő gazdálkodási szokásokra, a tej és tejfeldolgozás bizonyos többlet jövedelmére. Viszont a megyei átlagnál kevesebb lovuk volt. Nyilvánvaló, hogy a szarvasmarhák igába fogására is sor kellett hogy kerüljön. A német községek viszonylagos jobbmódúságára nem találhatunk tehát a magasabb szarvasmarha átlagon kívül — döntő bizonyítékot a gazdaságok földátlagainak vizsgálata alkalmával, de az állat, a gép- és eszközfelszereltség statisztikai adatai sem mutattak perdöntő eltérést. Minden alapot nélkülöz talán az a már korábban említett s eléggé elterjedt véle mény? Vagy csak Baranya megyében nem jellemzőek az adatok? Az anyagi helyzet vizsgálatakor az imént felsorolt főbb determináló tényezők mellett feltétlenül meg kell nézni az intenzív termelői, gazdálkodási tevékenység anyagi feltételeinek statisztikai adatait. Ugyanis nyilvánvaló, hogy valahol az intenzitás körül kell keresni a dolog nyitját. Tüzetes vizsgálat alá kell tehát venni az adott, a meglevő, a nagyságban nem különböző földterület felhasználás szerinti, művelési ágak szerinti statisztikáját. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a német községekben általában, több községben kiugró mértékben, eltérnek a művelési ágak arányainak adatai a magyarokéitól, illetve a megyei és országos átlagostól. Az eltérések a jövedelmezőség irányában tapasztalhatók. Mivel azonban a községsoros adatok a földfelhasználás tekintetében nem adnak részletezést a birtokkategóriákról, nyilvánvaló, hogy a nagyobb jövedelemmel elsősorban a közép- és gazdagparasztok rendelkezhettek. A szegényparasztok és a földnélküli németek nem lehettek részesei a sokat emlegetett megkülönböztető jómódnak. íme a statisztikai adatok táblázatos feldolgozásban: A megművelt földterületek a főbb művelési ágak szerinti részletezése'' (%) A baranyai Baranyai Baranya m. Baranya m. Országa német délszláv a nemzetiségi összes összes községek községek községek (64) (5) nélkül szántó 65,44 79,65 58,49 60,08 60,89 kert 1,52 5,55 1,75 1,74 1,36 rét 6,94 7,38 7,73 7,57 6,88 szőlő 3,18 1,04 2,41 2,55 2,21 legelő 4,05 7,89 9,55 8,45 10,60 eidő 14,37 1,97 14,10 14,27 11,99 Az első pillantásra szembetűnő, hogy a baranyai nemzetiségi községek szántó aránya jóval felülmúlja a megyei átlagot is, meg az országost is. Az is világos, hogy a nemzetiségi községek nélküli adatok a szántó vonatkozásában ennél alacsonyabb arányt mutatnak. Ebből az is következhet, hogy a nemzetiségi községekben általános és tudatos tendencia a nagyobb szántóföldi arány kialakítása. Ezt támasztják alá egyébként a dél-dunántúli adatok is. A nagyobb arányú német lakosságot magában foglaló Baranya megye (27,6%) és Tolna megye (26,7%) szántó aránya 60%-on felül van, és ezen belül sok német község szántó részesedése a 70—50% ot is meghaladja: Babarc 81,43%, Kisnyárád 73,74%, Lánycsók 78,25%, Majs 77,16%; Monyoród 72,92%, Palotabozsok 80,19%, Somberek 84,58%, Szajk 76,61%, Sze-