Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye

16 Uo. 258—24430/1902. kgy. sz. 17 Uo. 71—10141/1903. kgy. sz. 18 Uo. 63—271. eln./T903. kgy. sz. 19 Uo. 195—16415/1903. kgy. sz. 20 Uo. 26—3085/1904. kgy. sz. 21 Uo. 12638/1903. kig. sz. 22 összegezve az eddigieket, a 17 gyermekmenhely a következő városokban helyezkedett el: Arad, Budapest, Debrecen, Gyula, Kassa, Kecskemét, Kolozsvár, Marosvásárhely, Munkács, Nagyvárad, Pécs, Rimaszombat, Szabadka, Szeged. Szombathely, Temesvár és Veszprém. 23 1908:XXXVI.tc. 15. §. 24 Pécs v. levéltára, 86—/ad 22782/ /1908. kgy. sz. 25 A liga alapítója Edelsheim-Gyulai Lipót volt 1906-ban. Kezdeményező munkát végzett az iparostanonc otthonok létesítésében. Voltak leány- és fiúnevelő intézetei, iparostanonc otthonai Kolozsvárt, Nagyváradon, Pozsonyban, Szegeden. 26 Pécs v. levéltára, 146—24104/1901. kgy. sz. 27 Uo. 150—4033/1911. kgy. sz. 28 Uo. 319—25455/1910. kgy. sz. 29 Belügyminiszter 186.591/1916.XII. sz. körrendelete. 30 Ua. 64.237/1917. sz. körrendelete. 31 Ua. 135.840/1917. sz. körrendelete. 32 Ua. 12413/1918. sz. körrendelete. 33 Baranya m. levéltára, 117/1945. alisp. sz. 34 Uo. 35 Uo. /8490/1918/ 117/1945. alisp. sz. 36 Petrák Katalin: A szocialista gyermekvédelem kialakítása a Magyar Tanácsköztársaság idején. Párttörténeti Közlemények, 1961. november /VII. évf. 4, sz./, 109—158. oldal. 37 Forradalmi Kormányzótanács VII. sz. rendelete, 1—3. §. 38 Igazságügyi Népbiztosság 9. I. N. sz. rendelete, 2—3. §. 39 Igazságügyi Népbiztosság 13. I. N. sz. rendelete, 1—4. és 6—10. §. 40 Forradalmi Kormányzótanács LXV. sz. rendelete. 41 Forradalmi Kormányzótanács LXXI. sz. rendelete, 1—8. §. 42 Forradalmi Kormányzótanács LXXII. sz. rendelete. 43 Forradalmi Kormányzótanács Cl. sz. rendelete. 44 Közoktatásügyi Népbiztosság 16. K. N. sz. rendelete. 45 Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság 29. M. N. N. sz. rendelete. 46 Petrák Katalin i. m. 47 Népegészségügyi Miniszter 4295/1919. N. M. ein. sz. rendelete. 48 Pécs v. levéltára, 35—3968/1922. kgy. sz. — A gyermekvédő telepbizottság férfi tagjai lettek: dr. Cholnoky Ferenc, dr. Faluhelyi Ferenc, Hebenstreit Károly, Lamli József, Madarász József, dr. Igaz Béla, Nagy Pál, Pozsegovics Károly, Sziebert Nándor, Sziebert Róbert, Vargha Nagy István, dr. Vasvári Ferenc. — Női tagok: Daempf Hermin, özv. Fuchs Ádámné, dr. Gobbi Gyuláné, Justus Miksáné, Kokas Ilona, Littke Jenőné, Nádor Lajosné, özv. Mayer Józsefné, Pilch Andorne, Romeisz Katalin, Schneider Ilona, Végh Lenke. 49 Uo. 243—11415/1925. kgy. sz. 50 Uo. 330—12751/1927. kgy. sz. 51 Uo. 283—24190/1929. kgy. sz. 52 Baranya m. Levéltára, 892—26655/1928. kgy. sz. — Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter, Scholz Kornél államtitkár, és Johan Béla a közegészségtani intézet igazgatója intézkedtek a közegészségügyi mintaszolgálat megszervezéséről. A pécsi származású Johan Béla volt a Rockefeller alap magyarországi megbízottja. 53 Uo. 117/1945. alisp. sz. 54 A pécsi védőintézeti körzet volt a legnagyobb, amelyhez a következő községek tartóz tak: Abaliget, Ág, Bános, Belvárdgyula, Birján, Gyód, Hásságy, Hidor, Husztót, Keszü, Kovácsszénája, Kökény, Magyarsarlós, Malom, Mecsekrákos, Mecsekszakái, Nagyárpád, Nagykozár, Németi, Orfü, Pécsudvard, Pogány, Szalánta, Tekerés. — A 24 község elszórtsága is mutatja, hogy a pécsi körzet milyen nagy területet foglalt magában. 55 Baranya m. levéltára, 117/1945. alisp. sz. Külön csomó. 56 Erre vonatkozóan lásd: Tanulmányok a gyermekvédelem köréből. Cikkgyűjtemény. Budapest, 1960. — Veczkó József: Gyermek- és ifjúságvédelem. Budapest, 1965. — Első országos anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi ankét. Pécs, 1971.