Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Fűzi János: Néhány észrevétel a baranyai nemzetiségi községek szegényparaszti népességének statisztikai vizsgálata kapcsán 1920— 1944
Néhány észrevétel a baranyai nemzetiségi községek szegényparaszti népességének statisztikai vizsgálata kapcsán 1920-1944. FŰZI JÁNOS Baranya megye földrajzi fekvése, valamint a több időben ért történelmi hatások következtében, több nemzetiség által lakott közigazgatási terület. A két világháború közötti időben a 308 baranyai község közül 110 volt teljesen magyarok által lakott, ami az összesnek 35,7%-a, azoknak a községeknek a száma, melyekben a lakosság legalább nyolcvan százaléka német nemzetiségű volt, 64, ami 20,7%-ot képezett. A nyolcvan százalékot meghaladó lakosságú délszláv községek száma 5, ami 1,6%. Azoknak a falvaknak az aránya, ahol a magyar, a német és a délszláv jelentős arányban előfordult 3,80%, azaz 12 község. 1 így adódik az a nagyon jellemző kép, hogy Baranyában egy 1938-as kiadvány szerint százhatvanöt olyan falut találhatunk, ahol kisebb nagyobb arányban vegyes nemzetiségű lakosságot számlálhatunk. 2 Lényegében ezt igazolják a népszámlálási adatok is. Baranya lakossága az országos össznépesség 3,86%-át adta 1941-ben, de az országos össznémetség 20,9%-a élt a megyében, a szerbek 7,93%-a, és a horvátok 29%-a. Az ország délszláv lakosságának 23,86%-a Baranyában lakik a második világháború kezdetén. A megye össznépességének (359 620) 67,82%-a volt magyar és 27,69%-a német. A délszlávok (11 487) alig több mint 3%-ot képeztek a megye lakosságából. Ezek az arányok mindenképpen világosan jelzik megyénk nemzetiségi jellegét, hiszen bármelyik nemzetiség részaránya — a szlovákon és a románon kívül — meghaladja az országos átlagot. A németé 22,59%-kal, a horváté 2,65% r kal, a szerbé is magasabb, illetve a délszlávok aránya 2,68%-kal több, mint az országos arány. Az igazsághoz tartozik, hogy a cigányok aránya is magasabb volt Baranyában. Az országos hányad 0,20%, Baranyában 0,99%. 3 A Baranyában szerepet játszó két legjelentősebb nemzetiség, a német és a délszláv történelmileg nem azonos körülmények között került ide. A legrégebben itt lakók a délszlávok ősei, akik ,,az egykori Pannónia területén az első feljegyzések szerint az 5. sz. első felében már jelen voltak. A nagy népvándorlás, amellyel a délszlávok nagy tömege betelepült a 6. sz. vége felé vagy a 7. sz. első felében ment végbe. A mai Dunántúl déli megyéit két szláv testvérnép foglalja el: a szlovénok és a horvátok. A magyarság megjelenésével a délszlávok délre történő lehúzódása nem ment minden ellenállás nélkül." 4
