Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Vass Előd: A szekcsői — mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása

pányi, a szigetvári és a pécsi szandzsákok külön-külön működtek. A siklósi és a görösgáli szandzsákok 1549—1572. évek között átmenetileg önálló igazgatási területegységként működtek, s utána a szigetvári szandzsák területébe olvadtak be. A szekcsői—mohácsi szandzsák 1570 után már a defterekre írt címekben szekcsői szandzsák néven szerepel, mert a szandzsákbég székhelye a dunaszekcsői várba került. Mégis talán Mohács város jelentőségére utal, hogy a 17. századi hivatalos török leírásokban, Istanbulban, sokszor továbbra is mohácsi szandzsák néven említették. Ahogyan 1554 körül létezett egy pécsi—mohácsi, 1571 körül pedig egy pécsi—szigetvári szandzsák, úgy a hivatalos török külön-külön említések alapján most a szekcsői—mohácsi szandzsák nevet együtt használjuk.

10 A szekcsői—mohácsi szandzsák véglegesen kialakult, állandósult területéről III. Murád szultán uralkodása alatt (1574—1595) két részletes adóöszszeírás készült el. Az 1580. évi részletes adóösszeírás még lényegesen kevesebb helységet és adófizetőt írt össze, mind a 10 évvel később készült 1591. évi defter, ezért a rendelkezésünkre álló török források közül erre a területre a legtöbb adatot nyújtó 1591. évi adóösszeírást fordítottuk le és dolgoztuk fel. A török adóösszeírásokban rejlő történelmi forrásadatokat megkíséreljük feltárni és bárki számára használhatóvá tenni. Forrásunk által tárgyalt területre vonatkozó minden adat figyelembevételével részletes felmérést nyújtunk egy év metszetében. Történettudományunk eddig egyes helységek vagy tájak pontosan differenciált felmérésére nem fordított kellő gondot, a török pusztításait sokszor felnagyítva és általánosítva kezelte. A legkegyetlenebb pusztítás a török, vagy más seregek nagy hadjáratai alkalmával érte a lakosságot (öldöklés, rabszedés, fosztogatás és gyújtogatás). Hiteles mértékét ezeknek azonban csak e hadjáratok nyomában készített egykorú török adóösszeírásokból lehet elkészíteni, mivel ekkor más hasonló jellegű feljegyzések Baranyában nem maradtak fent.

11 A szekcsői—mohácsi szandzsák különleges jelentősége az, hogy a Buda—Eszék hadiút hosszában, mintegy ennek védelmére került kialakításra. A török seregek leggyakrabban ezen a területen vonultak keresztül, amely Dizonyos hadtápterület-jelleget is jelentett. Ilyen jellegű szervezett működést Herceglak (Knezevo) és Danoc (Danofcse), valamint Izsép (Topolje) faluban a fuvarozás céljára szervezett műszellem-alakulat látott el. Bizonyos adókedvezmények ellenében a kocsikkal való fuvarozást vállalták. Azonkívül Mohács városában létezett egy állandó táborhely, ahol a jövőmenő szállítmányok során visszahagyott élelmiszerek és takarmányok árusítására a török porta külön vásárt engedélyezett. A szekcsői—mohácsi szandzsák területének kialakulását megismerve, a továbbiakban — az 1591. évi adóösszeírás feljegyzéseinek adatai alapján az összeírt területet ismertetjük. A szekcsői—mohácsi szandzsák 1591, évi adóösszeírása kéziratának első oldalán a szekszárdi, szekcsői és simontornyai szandzsákok nahijeinek mutatója áll. Ezután a lejegyző rövid feljegyzése következik: ,,írattak ezek az irgalmas szultáni és igaz fényességű kiigazított defterek, kinek a kalifasága legyen áldott királyság, Murád szultán, aki fia Szelim szultánnak, aki fia Szulejmán szultánnak, — dicsőségét Allah növelje! — . . . uralkodása idején Ahmed . . . szandzsákbég . . . Mehemed jegyző tollával .. . a 999. (mohamedán) évben (1590—1591)." A három említett szandzsák közül a szekcsői néven szereplő deftert for-