Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye

Ettől kezdve a talált, vagy az elhagyottá nyilvánított 15 éven aluli gyermekeket az országos betegápolási alap terhére nem a Fehér Kereszt Országos Lelencház Egyesület vette gondozásba, hanem a budapesti állami gyermekmenhely és az a 11 vidéki fiókintézet (aradi, gyulai, kassai, munkácsi, nagyszöllősi, nagyváradi, rimaszombati, szabadkai, szegedi, szombathelyi, temesvári) amelyeket eddig ugyancsak a Fehér Kereszt, Országos Lelencház Egyesület tartott fenn. A hatóságoknak tehát az elhagyott gyermekeket csak ezekhez az intézetekhez lehetett beutalni gondozásra. A belügyminiszter körrendeletben utasította a törvényhatóságokat, hogy az elhagyott gyermekekre vonatkozó ügyeket csak akkor kell a belügyminisztériumhoz felterjeszteni, ha már a gyermekek elhelyezése valamelyik fenti intézetnél megtörtént. Ha pedig a budapesti gyermekmenhely vette gondozásba az ilyen gyermekeket, az iratokat ezen intézet gondnokságához kellett beküldeni.

13 Pécsett az állami gyermekmenhely felállítására az 1902. év nyarán került sor. A júliusi közgyűlésen tett jelentést a városi tanács arról, hogy a belügyminiszter az ország több városában, s köztük Pécsett is, gyermekmenhelyet állít fel. Ezek felállítására igen sürgősen sor kerül. A városi tanács továbbra is nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Pécs is egyik állami gyermekmenhely székhelye legyen. A menhely céljaira számításba vehető területek megtekintése után a Belügyminisztérium a legalkalmasabbnak találta a Rókus dombot, ezért itt jelöltek ki a Pécsett felállítandó gyermekmenhely részére 3 kat. holdnyi területet. Mivel a területnek, Idrisz baba türbéje a gyermekmenhely kertjében