Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye

az állam részére való átengedéséve! városi ingatlan vagyon elidegenítéséről volt szó, az 1886:XXII. tc. 110. és 164. §-ai szerint, ezt az ügyet 8 nappal előre meghirdetett közgyűlésnek kellett letárgyalni. A törvényhatósági bizottság közgyűlését tehát az ügy letárgyalására 1902. július 19-re hívták össze.

14 A Belügyminisztérium azért kívánta sürgősen felállítani az új állami gyermekmenhelyeket, hogy a gondozásra szoruló, elhagyott gyermekek az egyegy gyermekmenhelyhez tartozó kerületen belül állami költségen, mielőbb otthonra leljenek, illetve az intézet közvetítésével arra alkalmas nevelőszülőkhöz kihelyeztessenek. Baranya megye és Pécs város főispánja, Fejérváry Imre maga is sokat buzgólkodott azon, hogy a szervezésre kerülő új menhelyek közül egyet Pécsett helyezzenek el. A pécsi gyermekmenhely ügyét tárgyaló városi közgyűlés a névszerinti szavazás során nagy többséggel hagyta jóvá, a Rókus dombi 3 kat. hold területnek, az állami gyermekmenhely céljaira, állami tulajdonul való átengedését. A város költségén vállalták ezenkívül a vízvezetéknek a gyermekmenhely területére való odavezetését. Elrendelték végül, hogy a közgyűlési határozatot a jogerőre emelkedése után a Belügyminisztériumhoz kell felterjeszteni jóváhagyás végett.

15 Miután a belügyminiszter is jóváhagyta a közgyűlési határozatot, semmi akadálya nem volt az építkezések megkezdésének.

16 A pécsi gyermekmenhely Rókus dombi telkét, illetve ennek tulajdonjogát az államkincstár javára telekkönyvileg is bekebelezték. A gyermekmenhely területébe esett — miután ezen keresztül haladt a bálicsi szőlőhegyi út — két olyan útrészlet is, amely közúti jellegű volt, ezért nem lehetett az államkincstár javára telekkönyvileg átírni. A városi törvényhatósági bizottságnak először meg kellett szüntetni ezek közúti jellegét .Miután ez megtörtént, ennek a két kis területsávnak a bekebelezése is végbement az állam javára. Ezzel egyidőben azonban a városnak a gyermekmenhely területén kívül új közlekedési útszakaszt kellett nyitni, hogy a lakosság számára a Bálicsi szőlőhegyre vezető közlekedést biztosítsa.

17 A belügyminiszter már 1903 tavaszán felhívást intézett Fejérváry Imre főispánhoz a pécsi állami gyermekmenhely mielőbbi felállításával kapcsolatban. A főispán vezetésével, a főispáni hivatalos helyiségekben történt meg zárt tárgyaláson a gyermekmenhelyi építkezés vállalatba adása. A város vezetősége és közönsége egyaránt örült annak, hogy az állami gyermekmenhely idehelyezésével a város egy jelentős intézménnyel gazdagodott. Majorossy Imre polgármester ennek az örömnek a közgyűlés előtt is kifejezést adott. Úgy gondolták, hogy a gyermekmenhely épülete a város összképét szépíti, forgalmát emeli. Polgármesteri javaslatra a közgyűlés köszönetét fejezte ki a belügyminiszternek a pécsi állami gyermekmenhely létrehozásáért, a főispánnak pedig a menhely idehozatala körüli fáradozásáért.

18 A gyermekmenhely építése alatt Pécs város eleget tett azon vállalt kötelezettségének, hogy a városi vízvezeték hálózatot meghosszabbította a gyermekmenhely telephelyéig, a menhely telkén keresztülvezető utat pedig áthelyezte a telephelyen kívüli területre. Mind a vízvezetéki tervet, mind pedig az út áthelyezési tervét a városi mérnöki hivatal készítette el. Hogy megfelelő legyen a víznyomás, a Radnics utcától ágaztatták el a vízvezetéket, és mintegy 350 méter hosszú új vezetéket építettek. Ennek költsége