Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye

A tanácsi javaslat az átengedést a következő feltételekhez kötötte: 1. Az átengedés csak arra az esetre és időre szóljon, ha a gyermekmenhelyet az állam tényleg felállítja, s ameddig a menhely Pécsett ténylegesen fennáll. Ha a gyermekeket Pécsről máshová helyeznék át, vagy a menhely megszűnnék, a két alapítvány ismét a város közönsége tulajdonába kerüljön vissza. 2. A gyermekmenhely felépítésénél meg kell örökíteni a két alapító nevét. Ezt a gyermekmenhely számadásaiban kell feltüntetni a következő szöveggel: „Matessa István és Farkas István pécsi polgárok által tett, s Pécs szab. kir. város közönsége által, az államkincstárnak átengedett alapítvány". 3. A város közönsége jogot nyerjen ahhoz, hogy az alapító oklevelekben előírtaknak megfelelő árvákat bejuttathasson és elhelyezhessen a gyermekmenhelyben az intézmény vezetősége útján. A javaslat a közgyűlésben nem talált olyan kedvező elfogadtatásra, mint amilyet a városi tanács s a polgármester remélt. Az egyik közgyűlési tag (Mutnyánszky Béla) a javaslat ellen szólalt fel, mire a törvényhatósági bizottság a városi tanácsi javaslatot szótöbbséggel elvetette és levétette a közgyűlés napirendjéről.

12 Az állami gyermekmenhelyek közül elsőnek a budapesti állami gyermekmenhelyet szervezték meg. A Fehér Kereszt Országos Lelencház Egyesület épületében 1902. május 15-én kezdte meg működését. Az épületet a Belügyminisztérium úgy vette bérbe az állami gyermekmenhely számára. A volt pécsi gyermekmenhely