Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Vass Előd: A szekcsői — mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása

A szekcsői—mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása VASS ELÖD Szulejmán szultán 1541. évi hadjárata során, Buda megszállásával egy időben Mohácson is török helyőrség maradt; erre török történetírók munkáiból nagy bizonyossággal következtethetünk. A mohácsi helyőrség parancsnoka (török források szerint) Kászim bég, itt egy új török közigazgatási területegység (a, m. szandzsák) megszervezését már 1542 tavaszán elkezdte. A dél-dunántúli török hódoltatás 1542 tavaszán Mohácsról Kászim bég, az első mohácsi szandzsákbég, első székhelyéről indult el. A rendelkezésünkre álló török források alapján feltehető, hogy a törökök Buda megszállásának idejében az Eszék—Buda közötti országút alsó felét, Eszék és Dunaföldvár között, legelőször mohácsi szandzsák néven szervezték meg. A következőkben a mohácsi szandzsák területének kialakulását az erre vonatkozó török összeírások és más feljegyzések alapján tekintjük át.

1 Buda 1541. szeptember 2-i török megszállása és Szulejmán szultán 1543. évi nyári hadjárata közötti kétéves időszakban a Duna melletti török helyőrségek és a magyar nemesi bandériumok között rendszeres csatározások folytak. A törökök Eszék, Mohács, Szekszárd, Tolna, Dunaföldvár és Buda helyőrségeire támaszkodtak, s velük szemben Siklós, Pécs, Szászvár, Döbrököz, Anyavár, Simontornya, Székesfehérvár, Tata és Esztergom várai álltak. Ezek az első végvárak a törökök magyarországi hódításának legelső hadvonalait alkották. A fenti végvárak nevei az említett kétéves időszak török—magyar harcaiban, mind a török, mind a magyar leírásokban szerepeltek. Az 1542. évi, Buda visszafoglalására indított szerencsétlen végű hadjárat pedig kihívta a törökök újabb támadását.

2 Szulejmán szultán 1543. évi nyári hadjárata után, 1543 őszén ismét a törökök javára módosult a katonai helyzet, mert Siklós, Pécs, Pécsvárad, Szászvár, Anyavár, Simontornya, Székesfehérvár, Tata és Esztergom török uralom alá került. A magyar végvárakból álló védelmi vonal ezzel beljebb szorult. A következő, az 1544. évben az első magyarországi szandzsákok bégjei, a budai pasa vezetésével, újabb sikeres területhódításokat értek el. Mehmed Jahjapasaoglu budai pasa és Ahmed székesfehérvári szandzsákbég 1544-ben Tolna megyében Simontornya és Tamási, ugyanekkor Kászim mohácsi szandzsákbég pedig Döbrököz, Dombóvár és Törökkoppány várainak bevételével eredményes hadjáratot zárt le. A következő években a dél-dunántúli harcokban Kászim mohácsi szandzsákbég neve gyakran bukkant fel. A vezetése alatt álló mohácsi szandzsák első összeírásának emléke az 1544. okt. 2ó-án kelt fejadó (dzsizje, harács, császár adója, forint adó) def-