Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Sándor László: Adatok a baranyai népoktatás történetéhez 1770-1848
túrától átszőtt magyar felvilágosodás eszmeáramlatával szemben alakult ki, és kifejezett feladatának tekintette az ellenpropaganda erősítését, ehhez iskolákra volt szükség, melyeknek fő bázisa az egyház volt. Az 1811—15 közötti építkezések némi visszaesése után a reformkorszak kezdeti évei hoztak ismételten újabb változást. Széchenyi, Kossuth a politikus Kölcsey mellett megszólaltak költőink legjobbjai is 21 , amikor az oktatás kérdése előkerült. A főnemes Wesselényi Miklós a Balítéletekről szóló munkájában országunk legfőbb baját, az „értelmi míveltség" hiányában látta. ..Míveltség az, ami egyedül tehet nemzetet naggyá" — írta, mert nélküle a polgári átalakulás és fejlődés nem valósítható meg. Tudás nélkül csak a szegényedés marad meg nekünk, ami az „elnyomottság csíráját hordja magában s az elszegényedést rabság követi". 22 A feudális tulajdonból adódó kötöttségek az 1830-as évek első felében nyomasztóan nehezedtek gazdasági struktúránkra. Mellette nagy gondot jelentett Baranyában is a kolerajárvány elterjedése, amely az árutermelés korlátozását, a kereskedelmi hálózat beszűkülését és az állattartás csökkenését vonta maga után. A szegényedés és a betegség útját járó községek lényegesen kevesebb figyelmet fordítottak az iskolahálózat bővítésére, amint ez az 1831—1835 közötti évek építési ciklusának adataiból érzékelhetően megállapítható. Változást csak a 30-as évek végén és az új évtized kezdetén figyelhetünk meg, amikor a Széchenyi nevéhez fűződő gazdasági reformprogram szűkkörűen a megvalósulás stádiumába került. A baranyai források jelentős része nemcsak az iskola építésének évét közölte, hanem az épület ölben kifejezett nagyságát is. 30 iskola adatait gyűjtöttük így össze 1786 és 1831 között. Az ölben kifejezett alapterületet jelen munkánkban m 2-ben is megadjuk. Ugyanakkor közöljük a községek nemzetiségi összetételét is. Szám Község neve Az iskola építésének éve Az épület •-ben Alapterület m 2-ben Nemzetiségi összetétel 1. Almamellék 1827 12 X 5 215.68 M.N és I. 2. Belvárd — 9 X 2 64,7 M és I. 3. Birján 1823 8 X 4 115,03 I. 4. Csikóstöttös 1790 9 X 3 97,06 M. 5. Erzsébet 1829 8 X 2.5 71,89 M és N. 6. Féked 1819 9 X 4 129,41 N. 7. Hásságy 1823 6 X 4 86,27 N. 8. Ibafa 1823 10 X 3 107,84 M, N és I. 9. Jágónak — 10 X 2 71,89 M. 10. Kátoly 1829 9 X 2 64,7 N és I. 11. Kékesd 1829 9 X 2 64,7 M, N és I. 12. Kölked 1831 11 X 4 155,16 M. 13. Kövesd (Villánykövesd) — 7 X 3 75,49 N. 14. Mozsgó 1820 9 X 4 129,41 M, N és I. 15. Nagypall 1829 9X2 64,7 M, N és I. 16. Nyomja 1786 12 X 3 129,41 N. 17. Sásd 1810 10 X 5 179,74 M. 18. Siklós — 14 X 3 150,98 M, N és I.
