Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Taba István: Baranya megye egészségügyi viszonyai II. József idején (1786)
Baranya megye egészségügyi viszonyai II. József idején (1786) TABA ISTVÁN I. A hátfér. — A felvilágosult abszolutizmus szociálpolitikája A tudatos és tervszerű szociálpolitika: a lakosság anyagi és szellemi színvonalának emelése, az egészségügyi viszonyok javítása, a népszaporodás előmozdítása a 18. században kezdődik, és Közép-Európában II. Frigyes, Mária Terézia és II József uralkodása idején vesz nagy lendületet. E három uralkodó vallja a francia felvilágosodás eszméinek hatása alatt — az ugyancsak francia ancien régime kormányzati gyakorlatával szöges ellentétben — az alattvalók jólétének emelésére irányuló tevékenységet élete céljának. Frigyesnek az uralkodó és népe közti viszonyról vallott és szállóigévé vált kijelentése közismert: ,,A fejedelem az állam első szolgája". Ami azt jelenti: egy jó fejedelemnek az a valódi kötelessége, hogy alárendelje magát a közjó szolgálatának. 1 Más fogalmazásban és más indokok alapján, de lényegében ugyanez a magatartása népeivel szemben Mária Teréziának is: „Ha király akarok maradni, kell, hogy éppen úgy igazságot szolgáltassak a szegénynek, mint a gazdagnak..." Vagy más helyen: „Lelkiismeretem szerint kell eljárnom. Nem akarok elkárhozni néhány mágnás és nemes miatt . . . 2 II. József politikájának egyik alapelve: „Az isteni gondviselés arra rendelt bennünket, hogy a ránk bízott országok népeinek jólétéről gondoskodjunk . . . 3 A „közjó" és a „ránk bízott országok népeinek jólétéről való gondoskodás" az egyének érdekeinek szolgálatát jelenti, mert „mint ahogyan egy palota egyes kövekből áll, úgy tevődik össze az állam is egyes egyénekből." Márpedig az egyéneket — Nagy Frigyes filozófiája szerint — egyetlen hajtóerő irányítja cselekedeteikben: a saját egyéni érdekük. Ez magatartásuk meghatározója, boldogságuk előidézője, szenvedélyeik, erkölcseik legyőzhetetlen forrása, az emberek minden cselekedetének rejtett rugója. Ezért az államvezetés feladata, hogy törvényeivel az államban a közjó legmagasabb fokát biztosítsa. Az ilyen jogállam egyszersmind jóléti állam. Feltétele, hogy a vezetés érdeke összhangban legyen az egész társadalom jólétével. Ahol az összhang megvan, ott nagy döntések születhetnek és nagy tettek, amelyek az államot hozzásegíthetik a hatalomhoz és a hírnévhez. Ott pedig ahol a személyes vágyak keresztezik a közérdek követeléseit, süllyedés következik be. 4 Árnyalatnyi különbséggel ugyanígy nyilatkoznak az osztrák felvilágosodás államfilozófusai is. Sonnenfels szerint az emberi társadalom fő célja a közjó, amely nem egyéb, mint a kényelmes élet biztonságos élvezete. Ezért küzdeni kell annak akadályai: a műveletlenség és szegénység ellen, mert an-