Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Taba István: Baranya megye egészségügyi viszonyai II. József idején (1786)

nak az államnak a legbiztosabb a jövője, amelyiknek minél több lakosa van, és ezek minél gazdagabbak és egészségesebbek.

5 A porosz és az osztrák teoretikusok egyként egyetlen utat látnak céljaik eléréséhez: az abszolút kormányzás útját, mert az államvezetés és a közjó érdeke legjobban az örökös monarchiában teljesedik ki, ahol az államérdek szolgálatára nevelt hivatalnoki kar a királlyal mint legfőbb hivatalnokkal az élen az általános érdek követelményeinek megfelelően kormányoz. Az ilyen rendszerben az államigazgatás minden tevékenysége egy kézben összpontosul, és ez a koncentráció biztosítja a hatalmat háborúban és békében a pártok viszálykodása nélkül, ami más alkotmányformákban elkerülhetetlen.

6 Ez a porosz álláspont. Az osztrák elmélet nem ilyen diplomatikusan indokolja az abszolút hatalom jogosultságát. Haugwitz azt hangoztatja, hogy az uralkodónak kell gondoskodnia alattvalói jólétéről és boldogságáról, ezért joggal számíthat vak engedelmességre. Sonnenfels szerint a kényelmes élet biztonságos élvezetéhez szükséges a fejedelem abszolút hatalma, mert egyedül ez képes a lehető legnagyobb jólétet és annak zavartalan élvezetét az állampolgárok számára biztosítani.

7 II. József követelése a ,,jó alattvalóktól" ugyanaz, mint Haugwitzé, hogy ti. vakon engedelmeskedjenek, és mindent az uralkodó által megadott szempontok szerint ítéljenek meg. Ideológusai ennél még messzebbre menve azt is vallják, hogy az uralkodónak szabad alattvalóit a boldogságra kényszeríteni, anélkül, hogy panaszaikra figyelne.

8 A vak engedelmesség követelése és a panaszok figyelmen kívül hagyása eredményezte azokat az eléggé éles ellentéteket, amelyek az uralkodó és a nemesség között keletkeztek, és amelyek következtében a jozefinista ideológusok célja a rendi társadalom megszüntetése és a nemesség beolvasztása a lakosság tömegébe.

9 A közjó megvalósítására irányuló törekvés egyelőre még nem valamiféle humánus meggondolásból fakad, hanem — mint fentebb II. Frigyes filozófiájából láttuk — államérdek. Hozzá hasonlóan gondolkodik II. József is: az egészséges értelem azt diktálja, hogy az alattvalók minél nagyobb szaporodását kell előtérbe állítani. Erre kell törekedni az adminisztrációnak, a pénzügynek, sőt a katonai igazgatásnak is. Ebben a törekvésben a császár háromszoros előnyt látott: 1. minél több az ország lakossága, annál messzebb tudja határait kiterjeszteni ; 2. az ellenségben félelmet kelt, és előnyös szövetségeket szerez; 3. az adóösszegek magasabbak lesznek. E szemlélet következménye a rendeleteknek az a tömege, amely egészségügyi, védekező és korlátozó rendszabályokkal rendőrségi jellegűvé tette a kormányzást, terhes és kényszerítő módon belenyúlt a magánélet részleteibe is.

10 Valóban: a nagyszombati egyetem orvosi fakultásának felállítását elrendelő királyi kézirattól Balassa Ferenc horvát bán rendeletéig, mely szerint a parasztnak addig tilos a kocsmába menni, amíg állatait meg nem etette és itatta,

11 és lőcsei fizikus azon helyi érvényű intézkedéséig, amely a barackmag gyógyszertári árusítását megtiltotta, mert vetélést okoz, és az ágyasok gyakran használják terhesség ellen,

12 rengeteg rendelet jelent meg a? emberek és állatok egészségének védelmére mind Mária Terézia, mind II. József idején.