Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK MOHÁCS VÁROS KAPITALIZMUSKORI TÖRTÉNETÉHEZ - Baranyai Aurél: Annotált dokumentumok és apró tudósítások Mohács egészségügyi állapotáról 1926-ig

Serli dr. Mohács közegészségének legártalmasabb tényezőit „1. A szülők nagy tudatlanságában és a gyermekek élete iránti közönyösségben, 2. a szegénységben, 3. a levegőt fertőző sok mocsárban és a mélyebben fekvő nedves lakásokban" látja. ,,A gyermek, ha beteg, kuruzslóhoz fordulnak. Szülés után az anya, idő előtt felkelvén, meghűl és szakértő helyett ismét a kuruzslót hívják. Még ha el is hívják az orvost vagy bemutatják neki a beteget, ezt is inkább a látszat kedvéért teszik. És ha egy nap alatt meg nem javul az, ismét a javasasszonyhoz fordulnak. Nincsenek hullaházak. A családok halottaikat két napon át is szűk lakásukban tartogatják. Ha majd a hullaházak fennállónak és a mocsarak feltöltése is komolyan megindul s legfőképp, ha majd a népnevelés is annyira felvirágzik, hogy már a gyermekek is megérzik és megértik a közegészség nagy becsét, akkor lesz itt az ideje annak, hogy új kórházat állítsunk."

57 Ugyancsak Serli dr. írja: ,,Hol van az a hatóság, mely képzett és fáradhatatlan orvosokkal is valamely járvány kiterjedését meggátolhatná? Evégett először is házról-házra kellene kutatni a betegeket, mert azokat a családbeliek be sem jelentik. Az orvosokat hivatalból kellene járatni az illető betegekhez, mert azok nagy része orvost nem hív. Sőt a legtöbb helyre két rendőrt és két ápolónőt is kellene állítani, hogy azok a beteges háztól minden idegent, éjjel és nappal távoltartsanak és az orvos egyéb rendelkezése szerint az ellenőrzést gyakorolják."

58 ,,Serli Sándor dr., a magyar nemzeti közművelődés terjesztése körül bőkezű áldozatkészséggel munkálkodó járásorvosunk egy száz forintos takarékpénztári betétkönyvet adott át városunk bírójának azzal, hogy azt a városi pénztár mindaddig kezelje, míg Mohácson gyermekmenhely létesül, mikor is az összeg ennek céljaira fordítandó."

59 A mohácsi hetilap vezércikkében Serli dr. két és fél hasábon értekezik a munkáskérdés horderejéről és tanulságairól: ,,Nyolc órai munka, nyolc órai szórakozás és nyolc órai alvás! Ki tagadhatná, hogy a munkások zászlóin jelzett e hármas kívánság oly nagyszerű, hogy azt az egész haladó emberiség a zászlójára írhatná?"

60 7890 szeptember elsejére a mohácsi bonchelyiség elkészült. A hullaházra 1000 forintot irányoztak elő a városi költségvetésben. 7897. Rüll János dr. városi orvos jelenti: ,,Úgy a megbetegedettek, mint a halottak jelentékeny részét a tüdővészben szenvedők képezik, kik kedvezőtlen lakásviszonyok között élve, nedvesfalú szűk lakásokban, ablaknak alig nevezhető hasadékon át a napsugár csak elvétve, a tápláló levegő friss levegő csak mintegy sétálni jut be. Hiányával a megfelelő táplálkozásnak — de a megfelelő fogalmaknak és akaratnak is, mely őket a test ápolására, az egészség megtartására megtanítaná — élnek."

61 (Fogorvos még nincs Mohácson. Idegenből (Budapestről, Pécsről) jönnek néhány nyári napra és a szálloda egyik szobájában rendelnek délelőtt és délután 3—3 órát, amint a helyi újság hirdetéseiből értesülünk.) 7894. január elsején válik meg Luiszer Viktor oki. gyógyszerész a II. Lajos király c. patikától, hogy átadja azt Auber Vilmos gyógyszerésznek.

62 (Auber Vilmos 1869ben született régi mohácsi patrícius családból. Oklevelét 1890-ben szerezte a budapesti egyetemen.)

63 7894-ben ha! meg Steiner Lajos dr., a mohácsiak régi orvosa, élete 86-ik évében. Orvosi gyakorlatával már jóval korábban felhagyott.

64